Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Letét Tiltott cselekményen alapuló súlyosabb felelőssége fennmarad. 13í2. §. A letevőnek a dolog rosszabbodásából, átalakításából vagy megváltozásából eredő követelései, valamint a letéteményesnek a költekezés megtérítésére és valamely szerelvény elvitelére irányuló követelései hat hónap alatt évülnek el. Ez az idő a letevő követelései tekintetében akkor kezdődik, amikor ő a dolgot visszakapja, a letéteményes követelései tekintetében pedig a letét megszűntekor. 1343. §. Ha a letét tárgya pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog és a felek abban állapodnak meg, hogy a letét tárgyának tulajdona a letéteményesre szálljon át és ő annak idején ugyanolyan fajú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben legyen köteles viszszaszolgállatni: a kölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaszolgáltatás idejére és helyére kétség esetében a letét szabályai irányadók, és hogy a letevő követelésébe csak ugyanabból a jogalapból eredő ellenkövetelést lehet beszámítani. Ha a letevő megengedi a letéteményesnek, hogy a letett helyettesíthető dolgot elhasználhassa, az előbbi bekezdés szabálya attól az időponttól kezdve áll, amelyben a letéteményes a dolgot elhasználta. II. Élő jog. 1. A leitét fogalma. 2. A Letéteményes jogai. 3. A letéteményes kötelességed. 4. Szabálytalan letét. 1. A letét fogalma. Általános magánjogi elveik szerint a letéteményes a nála elhelyezett ingók használatára nem jogosult. E tilalom megszegése esetén a letéteményes nem használati díj fedezésére, hanem csak sz általa «&vü&s okozott kár megtáxítő«ór« kötele*. (C. 2»99/18<M.)