Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Ellátási szerződés; kiköhnény 183 Az •* ellátási szieraídésre vonatkozó anyagi jogszabályok szerint ha az ellátási szerződés megkötése után a felek között oly viszály támad, ameily a viszony folytatását az egyikre vagy másikra nézve tűrhetetlenné teszi; a bíróság a vétlen fél kérelmére, a kötelezett ellátást, értékóndk megfelelő pénzbeli járadékra változtathatja át. (C. 4407/1925.) P. J. E. 1926. évf. Hasonló: (C. 273/904.) A természetben kiszolgáltatandó tartást az egyik fél kérelmére életjáradékra csak abban az esetben lehet átváltoztatni, ha a másik fél olyan magaviseletet tanúsít, vagy a felek valamelyikének személyes körülményeiben olyan változás áll be, amely a kérelmezőre nézve a tartás természetben való kiszolgáltatását, illetve elfogadását lehetetlenné teszi. (P. I. 6895/1925. PHT. 770.) b) A kötelezett vagy hozzátartozói hibájából. A természetbeni tartásnak kikötésénél, a tartásra jogosult tartási cikkeknek természetben való kiszolgáltatását vagy a tartásnak pénzbeli egyenértékét a tartásra kötelezettől csak akkor jogosult követelni, há a közös háztartásban az együttélés, a tartásra kötelezettnek vagy hozzátartozóinak viselkedésénél fogva vált lehetetlenné (C. 60/1896.) Ugyanígy: (306/1905.) Dt. 4. f. IV. 197. (P. III. 3109/1937.) Gr. XXXI. 708. Ha az ellátásnak természetben való kiszolgáltatása a kötelezett fél vagy hozzátartozóinak hibája miatt lehetetlenné vált, akkor az eltartásra jogosult az eltartás helyett annak pénzbeli egyenértékét követelheti. (C. 640/1903.) Ugyanígy: (P. V. 836/1939.) Gr. XXXII. 737. Ha az ellátási szerződés alapján az ellátást az ígérő fél terhére harmadik személy háztartásában kell nyújtani és ez utóbbinak vétkes magatartása az ellátásban részesülő részére tűrhetetlenné teszi a viszony folytatását: a bíróság az ellátást pénzjáradékra változtathatja át. (P. III. 6823/1916.) MD. XI. 81. A kikötményre jogosult a kötelezettől a szerződésben biztosított lakás é® termények pénzbeli egyenértékét követelni jogosult, ha a kötelezett az időszakonként, természetben szolgáltatandó teljesítmények megadását megtagadja, ha az adott termények minősége meg nem felelő, ha azok kiadása miatt perelni szükséges, vagy a kötelezett az adott lakás élvezését tűrhetetlen magaviselete által lehetetlenné tette. Az ilynemű szerződés célja az lévén, hogy a jogosult megélhetése biztosítva legyen, amennyiben a cél lényegesebb szerződésszegésiek által meghiúsíttatik, az ellátási a magi egészében pénzbeli értékben követeLhető. (C. 533/1900.)