Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

182 Ellátási szerződés; kikötmény Az eltartás kötelezettségével átruházott vagyon jövedelméből fedezetet nem találó tartási többlet vissztehernek tekintendő akkor is, ha a vagyonátvevő az átruházó eltartására, ennek vagyontalamsága esetében törvénynél fogva kötelezve van is. (P. I. 2656/ 1929.) Grill XXIV. 657. 3. Kötelezettség. Tartási (kötelezettség állapíttatott meg, ha a munkaadó volt alkalmazottjával szemben oly érdeklődést és gondoskodást tanúsít, mely meghaladja a könyörületességnek azt a határát, amellyel idegen személy irányában, pusztán valamely rövid szolgálatra való tekintettel viseltetni szokás és ha őt rendszeresen segélyezi; mely tényök arra muitetnalk, hogy a munkaadó a gondoskodást kötelességszerűen magára vette. Hy esetben annak bizonyítása, hogy a munkaadó jogtalan cselekménye okozta-e az alkalmazott munkaliépteilenségét (a fennforgó eset-bem az erőszakos nemi közösülés kísérlete az alkalmazott epilepsziáját), felesleges. (P. VII. 4258/1909.) MD. Hü. 263. 4. A természetbeni szolgáltatás átalakítása pénzbelivé. a) Általában. Ha alperes szerződés szerint köteles felperesnek életfogytáig való eltartására és időközben megnősült, felperest arra, hogy a kötelezettel és nejével együtt lakjék, szorítani nem lehet, hanem alperes az élelmezésre szükséges cikkek természetben kiadásában marasztalandó. (Lfi. 11.125/1880.) Az eltartás természetben való kiszolgáltetásánalk kötelezettsége esetén sincs kizárva az, hogy ha a természetben való kiszolgáltatás bármi okból nem lehetséges, az a megfelelő pénzbeli! egyenértékben szolgáltessék ki. (C. 75/1895.) A ruháztatás iránt elvállalt kötelezettségnél a jogosított annalk egyenértékét a nemteljesítés esetében is a kötelezettől csaik akkor követelheti, ha megelőzően ezzel közölte az általa szükséglendő ruhanemű minőségét. (C. 223/1899.) A jogosított más helységben a laJkást elfogadni nem kötele*. 070/1904.) Dt. 4. f. I. 36. Anyagi jogszabály, hogy az eltartást elsősorban természetben kell szolgáltatni és az eltartásra kötelezett, az eltartásra jogosított félnek a kívánságára is a természetben szolgáltatandó tartás helyett anmaik készpénzbeli ellenértékét csakis akikor köteles megfizetni, ha a tartásra jogosított fél olyan körülményeket bizonyít, amelyek fennforgása a tartásnak természetben valé elfogadását 'ehetetlenné teszá. (C. ,1381/1921.) Mj. Dt. XIV,