Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)
Ajándékozás 175 Aa állandóam követett bírói gyakorlat szerint » megajándékozott az ajándékozónak csak ara ajándékozás előtt már fennállott és tőle be nem hajtható adósságáért felelős az ajándék értéko erer jóig. (P. VI. 2271/1938.) JH. XII. 1033., JHMD. IV. 464. old. K) Halál esetére szóló ajándékozás. 1. Fogalma (túlélés feltétele). A tulajdonosnak' akarata akiko.r, midőn, azt a kijelentést teszi, hogy vagyonjutalékát átadja, de csak úgy, hogy feleségének adjanak belőle részt, ha roeg találnia halni, nem adásvevósi szerződőé kötésére irányult, hanem halál esetére szóló ajándékozásra, melyiiiék a végrendeletek érvényességéhez szükségesként meghatározott alakkal kell bírnia (2277/1900.) Dt. 3. f. XIX. 20. Közös végrendeletben az egyik házastárs által harmadik személy részére önállóan tett adomány halálesetre szóló ajándékozásnak (hagyománynak) tekintendő, tehát a végrendelkező életében nem követelhető. (P. I. 5141/1910.) MD. V. 67. Az örökhagyó ingatlanát azzal az időhatározással ajándékozta el, hogy annak tulajdonjoga csak halálával száll át a megajándékozottra, halál esetére szóló ajándékozás nem forog fenn; ha tehát az ajándékozó később az elajándékozott ingatlant egy másikért elcserélte: a csere útján szerzett ingatlan a korábbit pótolja és a megajándékozottniak ez utóbbi ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga az örökhagyó halálával akkor is megnyílik, ha ara ajándékozási f-aerződést a megajándékozott nem is írta alá; mivel az ajándékozás elfogadása utólag is megtörténhetik s ennek érvényességéhez a szerződés aláírása nem szükséges. (P. I. 1577/1911.) MD. V. 195. Halálesetre szóló ajándék csak az olyan, amely a túlélés felr tételéhez vam kötve, nem pedig az is, amelynél az ajándékozó halálának napja csak a teljesítés időpontjául van mégha tár oziva. (4372/ lí-13.) MD. VIII. 112. Hasonlóan: (P. I. 5996/1917.) MD. XII. 62. (P. V. 5046/1921.) MD. XV. 104. Lásd még: (P. VII. 238/1909.) MD. V. 195. 2. Elhatárolás az élők közti ajándékozástól. a) Halál, mint lejárati időpont. A megtámadott E) és F) a. okiratokban foglalt ügyletek halálesetre szóló ajándékozásnak nem, hanem élők közötti szerződésnek tekintendők; minthogy ugyanis B. Ferenc ara átengedett vagyonjogi előnyöket alpereseknek nem halál esetére igérte, hanem azokat korlátlan és örök tulajdoniul azonnal át is adta, míg viszont alperesek ezekben magukra kötelezettséget is vállaltak; mert ezen élők közti, kétoldalú ^zeiződésok jellegén az, hogy az átadó azokban