Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Ajándékozás 157 egészben vagy legalább lényeges részben <az Átruházott vagyán jövedelméből fedezhető. (1071/1301.) Dt. 3. f. XXI. 180. Felperes az anyja után örökölt ingatlannak nagykorúsága alatt folyó jövedelmét azért nem követelte atyjától, mert abban a feltevésben volt, hogy ennek összes vagyonát ő fogja örökölni. Habár felperes az atyja hagyatékából1 csak köteles részt kapott, mégsem követelheti a többi örököstől az atyjánál hagyott jövedelem megtérítését, miivel az ingatlant önmaga, engedte át, anélkül, hogy annak használatáért valami ellenszolgáltatást kötött volna ki. (2612/1901. febr. 6.) Dt. 3. f. XX. 33. Nem tekinthető ajándékozásnak, hanem visszterhes jogügyletet képez, ha az özvegynek özvegyi joga végkielégítéséül a hagyatékhoz tartozó tárgyakból azok egy része tulajdonába adatik; azonban az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik, mert as özvegyi jog kielégítésének alapja az örclklhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, ami az örökhagyó íérj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad, s így ha az özvegy özvegyi jogára nézve a<z örökhagyó férj után maradt vagyon vagy enneik egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, amennyiben ezáltal az örökhagyó férj hitelezői kielégítésiére alap egészben vagy részben nem marad, tűrni köteles azt, hogy az illető hitelező kielégítésére fordíttassák. (G. 35/1304.) Dt. 3. f. XXVII. 180. Az ajándékozási szerződésnek jellegzetes ismérve az, hogy az ajándékozó ezen jogügylet alapján ajándclkozási szándékból a megajándékozottat olyan vagyoni előnyben részesiti, mely utóbbinak gazdagodásával függ össze s áltaila mint olyan, tehát mint neki ajándékozási szándékkal juttatott vagyoni előny fogadtatik el. (C. 2029/1903.) Gr. II. 1099. Ajándékozásról csak akkor lehet 6zó, ha az egyik félneik ajkárcsalk részben is ingyenes juttatásra, a másik félnek pedig a juttatásnak, mint ingyenesnek elfogadására irányul kifejezett vagy konkludens cselekményekből felismerhető akarata. Ennek hiányában az a körülmény, hogy az egyik fél az ellenszolgáltatásul átvállalt tartozásokat és vállalt kötelezettségeket a pénz időközi romlása folytán értékálló pénznemre átszámítva a kapott szolgáltatással szemben kisebb értékben teljesíti, és ekként a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke közt utólag eltolódás áll be, az eredetileg nem ajándékozási szerződést utólag azzá nem teszi. (P. VI. 4286/1933. Gr. XXVII. 664.) Annak a jövőre való kikötése, hogy a magajándékozott az ajándékozót gondozni és ápolni tartozik, szintén nincs ellentétben az átruházási okiratban ajándékozásként megjelölt juttatás ingyenességével. Az ilyen meghagyással kapcsolatos ajándékozás (donatio sub modo) általában a közönséges ajándékozással azonos szabályok alá esik. (P. I. 2959/1937.) JH. XI. 949., JHMD. IV. 463. old.