Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel különös nemei 147 lésre vagy a veszélyeztető magatartás megszüntetésére kellő időt engedni. 7. §. Elállás esetében mindegyik fél egyidcben köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, visszatéríteni s az időközL hasznokat kiadni; különösen köteles az eladó a felvett foglalót és vételárrészleteket időközi kamataikkal együtt viszaűzetni, a vevő pedig az árut visszaadni és a használatért járó díjat megfizetni. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru romgálásokozta értékcsökkenésének megtérítését, viszont köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, amennyiben az áru értéke ezek következtében emelkedett, az áru visszaadásakor meglevő értéktöbbletnek az erejéig megtéríteni. 8. §. A használati díjat a használat mértékének megfelelően és az esetleges helyi szokásra is figyelemmel kell megállapítani. A használati díj összege iránt az elállás kijelentése előtt létrejött megállapodás a vevőt nem kötelezi. 9. §. Az eladó a tulajdonjog fenntartásával eladott árura végrehajtást nem vezethet. 10. §. A jelen törvény hatálya alá eső részletügyletből eredő vitás ügyre vonatkozó választott bírósági szerződés semmis, ha a vételár ezer pengőt meg nem halad s nem kötötték ki, hogy a tárgyalást a vevő lakóhelyén vagy a vevő lakóhelye szerint illetékes kir. járásbíróság székhelyén kell tartani. 11. §. A 3. §-nak ós a 4. §. harmadik bekezdésének rendelkezését nemcsak mezőgazdasági gépnek, varrógépnek és kerékpárnak, hanem bármely árunak részletfizetésre vétele esetében alkalmazni kell, ha az áru vételára ötszáz pengőt meg nem halad s az árut kereskedő nem kereskedőnek adja el. Bármely részletügyletből eredő vitás ügy tekintetében alkalmazni kell a 10. §. rendelkezéseit, ha az eladó kereskedő, a vevő pedig nem kereskedő. w