Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)
98 Az eladó szavatossága dést sízereizihetetfc íiTról, hogy az átadott pedigré nem a lóra vonatkozott. (P. II. 5183/1921.) MD. XVI. 12. A pedigrémek csak tenyész- és versenylónál van jelentősége; más lónál e-z nem oly lényeges kelléke az ügyletnek, amelynek hiánya az ügylet érvénytelanségét vonhatná maga után. (P. II. 5183/1921.) MD. XVI. 12. A gümőkór akikor szavatossági főhiba, ha az kóros jelekben megnyilvánuló betegségként jelentkezik, aizaz nyílttá válik, a külvilággal is összeköttetésben álló szervekre (légutakra, bélcsatornára, méhre, vesékre, tőgyre) is ráterjed. (P. VI. 2960/1938.) Gr. XXXII. 733. 8. Ingatlan-szavatosság. Az adásvételi szerződtós szerint felperesiek alperesektől nem térmérték szerint meghatározott területű birtokot vásároltak s a vételárt nem holdszám szerint állapították meg, hanem határozottan megjelölt helyrajzi számok alatt fekvő egész területekot vettek meg; ugyanezért az adásvételi szerződésnek az nem képezhette lényegét, hogy a megvett területeik térméretek szerint öszszesen hány holdat tesznek ki, mire az a körülmény is mutál, hogy alperesek a kérdéses területek térbeli nagyságáért szavatosságot nem vállaltak magukra; felpereseknek, tehát a földterületek térmennyiségének hiányára alapított keresete törvényes alappal! annál kevésbé bír, mert felperesek maguk sem állítják, hogy az adásvételi szerződésben az említett földterületek összes térmértéke felperesek tévedésbe ejtése céljából, tehát rosszhiszeműségből tétetett volna ki alperesek által; amellett felperesek nem igazolták, hogy aiz. által, miként a megvett földek a szerződésben kitett térmennyiséget nem foglalják magukban, valamely kárt szenvedtek volna, stb. (0. 7683/1889.) Törvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelős az eladott dolognak szerződésszerű szolgáltatásáért, e szerint tehát az ingatlan eladója is, aki .a meghatározott térfogatban adta el, a kikötött térfogat terjedelméért rendszerint szavatol; azonban a szerződő felek a szavatosság terjedelmét, tartalmát s egyéb feltételeit szerződésben szabadon határozhatják meg, következően a szavatosság kérdésének jogi megbírálásánál az az irányadó, amit a felek jogviszonyaik szabályozásaként, a szerződésben kötelezőnek elfogadtak. (C. 187/1901.) Bt. 3. f. XX. 151. Ha az Ingatlan adásvételi szerződésben a vételárrészletek fizetésének elmulasztása bontó feltételül volt kikötve, úgy ezen feltétel akkor is bekövetkezik s az adásvételi jogügylet felbontottnak tekinthető, ha az eladó az esedékesség idejében az lingatlan tehermentesítési és feldarabolási kötelezettségének még eleget nem tett e a vevő a vételárrészleteket sem a megállapított határnapokon, sem pedig a kereset megindításáig bírói letétbe nem helyeate. (C. 9777/1904.)