Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága 97 ndk külön kikötés nélkül is szavatossággal tartoznék. (Kir. tszék I. D. 622. 1905. nov. 16.) Bt. 4. f. IV. 222. Ha a szarvasmairfhánál az átvétel után 30 nap iSilatt a gümőkórral azonos mirigykór állapíttaitik meg, az védelmezendő, hogy az már az átvétel előtt ebben a bajban szenvedett. A vevő nem kötelezhető arra, hogy az állat betegségének továbbfejlődésével járó veszélyt viselje. (P. II. 3004/1918.) MD. XIII. 38 Az állat tulajdonosa, annak az eladásnak idejében már meglévő minden rejtett és külsőleg f-el nem ismerhető hibájáért a vevőnek felelősséggel tartozik, hacsak a vevő ez alól az eladót kifejezetten fel nieim menti, avagy ha .a felek a szavatosságot kizárták. Eszerint szavatossággal tartozik alperes a ló karórágós voltáért, tekintet nélkül arra, hogy a (kairórágás szavatossági főhibát képez-e vagy sem, avagy arra, hogy szervi baj-e az, vagy csak rossz szokás, akkor, ha ez a lóban az eladáskor már megvolt, de külsőleg felismerhető nem volt. (308/1909.) MD. III. 163. Noha a vevő herélt sertéseket vett és ezek közt heréletleuek is voltak, és noha a heréletlen sertések >a heréltelk hízására káros befolyást gyakorolnak, a vevő ezért kártérítést nem követelhet, ha a kellő gondosságot elmulasztva, a heréletlen sertéseket ia többieiktől el nem különíti. (2756/1910.) MD. V. 94. A köztapasztialat azt igazolja^ hogy kisebb községekben a külső mezei munkákat rendszerint egy időszakban és egymás mellett végző földmívesek egymás lovait többnyire ismerik és azt, hogy valakinek a lova a faluban csökönyös, rendszerint mindenki tudja, amennyiben a lónak eme tulajdonsága rendesen nyilt helyen, jelesül a mezei munkálatok és illetve az ezzel járó fuvarozások közben nyilvánul; azáltal tehát, hogy az alperesi tanuk határozottan azt vallották, miszerint az alperes lovain a csereügylet megkötése előtt a csökönyösség észlelhető nem volt, az a vélelem, hogy a 30 napon belül észlelt szavatossági főhiba az állatban már megvolt, meg lett cáfolva. (C. 672/1914.) Gr. XVI. 790. A sertések eladásánál az „átvészeltség" kikötése esetében az eladó e kellék hiányáért akkor is szavatol, ha az állatok az átadáskor egészségesek voltak. (P. IX. 4998/1914.) MD. IX. 248. A bírói gyakorlatban szakvélemények alapján megállapított tapasztalat szerint vészen egyszer már átesett sertések abba ismételve, sőt fokozottabb mértékben ie beleeshetnek; ezért a kötlevélben foglalt annak a kijelentésnek, hogy „ia sertések a vészen átmentek", nincs oly jogi jelentősége, mintha az eladó felperes szavatosságot vállalt volna az iránt, hogy a sertések vészbe esni nem fognak. (7214/1906.) MD. II. 93. Patarepedés rejtegetése magánjogi csallás. (Bp. tvszék P. IV. 10.302/1915.) MD. X. 15. A vevő a helytelen pedigré miatt szavatossági igényt nem támaszthat, ha a vevő a legelemibb gondosság mellett is meggyőzőSzladits: Kötelmi jog. II. 7