Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

94 Az eladó szavatosságú azonban a korábbi jogszabály szerint az elévülés előbb állana be, a korábbi jogszabály irányadó. 19. §. E törvény rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügylet akár az eladóra, akár a vevőre nézve kereskedelmi ügylet. Ily ügyletekre az 1875 :XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 346—350. §-ai csak annyiban irányadók, amennyiben a jelen törvény mást nem rendel. 20. §. Ez a törvény 1923. évi március hó 1. napján lép életbe. Ezt a törvényt a kereskedelemügyi miniszter, a földmívelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter hajtja végre. 1394/1923. M. E. számú rendelet, az állatok szavatossági főhibáinak és a főhibákra vonatkozó vélelmi időszakoknak megállapításáról. A m. kir minisztérium az állatforeralmi szavatosságról szóló 1923 : X. t.-cikk 2. és 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az állatok szavatossági főhibáit és a reájuk vonatkozó vélelmi időszakokat a következőkben állapítja meg: A) Lovak, szamarak és öszvérek tekintetében: 1. fulladozás (száraz kehességr), beleértve a hörgősséfiret tizennéerynapi vélelmi idővel; 2. butacsira ti zennégy napi vélelmi idővel, 3. havivaksáer (belső szems-yulladás) harmincnapi vélelmi idővel; 4. takonykór tizennéerynapi vélelmi idővel. B) Szarvasmarhák és bivalyok tekintetében: 1. erümőkór. amennyiben kóros jelekben nyilvánul, harmincnapi vélelmi idővel; 2. álgümőkóros bélgyulladás harmincnapi vélelmi idővel. C) Juhok és kecskék tekintetében: 1. juhhimlő nyolcnapi vélelmi idővel; 2. rühösséer (csak juhoknál) a sryapjúval fedett testrészeken tizennéerynapi vélelmi idővel;