Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága 3. mételykór vagy tüdőférgesség, amennyiben táplálkozási zavarokban nyilvánul, harmincnapi vélelmi idővel. D) Sertések tekintetében: 1. sertésorbánc háromnapi vélelmi idővel; 2. sertéspestis ötnapi vélelmi idővel; 3. borsókakór harmincnapi vélelmi idővel. Ez a rendelet az 1923 : X. törvénycikkel ejrvidőben az 1923. évi március hó 1. nap.ián lép életbe. V. ö. az állategészségügy rendezéséről szóló 1928: XIX. t.-c.-et; az ennek életbeléptetéséről szóló 99.000/ 1932. F. M. számú R. T. 1. oldal és a törvény végrehajtásáról szóló 100.000/1932. F. M. számú (R. T. 8. oldal) rendeletet, valamint az 1929/1938. F. M. (R. T. 233. oldal), 54.856/1938. F. M. (R. T. 1201. oldal), 102.89011938. F. M. (R. T. 3127 oldal) rendeleteket A törvény némely rendelkezéseinek életbeléptetéséről külön l. a. li.500'1932. F. M. (R. T. 1189. oldal) és a 99.700/1932. F. M. számú (R. T. 1933. évf. 1095. oldal) rendeleteket. A közséai bírósági hatáskörre nézve l. a kir. Kúria 73. J. E. D.-ét. Általános jogszabály, hogy az állatoknak mimdiein oly hibájáért szavatolni tartozik az eladó fél, amely hiba az illető állatban a vételikor fel nem ismerhető, a dolog természeténél fogva s a közgazdasági és a kereskedelmi viszonyokra való tetkintettel még inkább áll ez a ragályos betegeikre. (C. 47/1897.) A pere® ló, mely miatt a felperes a szerződést felbontani kivánta, külső hibában szenved, mely megtekintésre felismerhető, melyért tehát alperes szavatossággal csak abban az esetben tartozik, ha a ló hibátlanságáért jótállást vállalt. (C. 5/1900.) Ami a lótartási és gondozási költséget Uflieti, addig, amfe felperes által vitatott szavatossági hiba meg nem állapíttatott és így szükiág volt arra, hogy a lovakra nézve a perben szakértői vizsgálat eszközöltessek, felperest az a kötelezettség, hogy a lovakat bírói árverésen eladassa, nem terhelte, mert így lehetetlenné tette volna alperessel szemben, aki a hiba fennforgását el nem ismerte, az ereszben őt terhelő bizonyítást. Eszerint helyesen kötelezte az elsőbíróság alperest a lótairtási és gondozási költségnek az átvétel napjától a perben eszközölt szakértői bizonyítás napjáig, vagyis 1901. márc. 29-ig leendő megfizetésére. Ellenben az ettől a naptól a Lovak visszavétele napjáig felmeirülő tartási és gondozási költség alperest csak felében terheli, mert ettől fogva úgy a vevő, mint az eladó is kérhette volna a lovak elárvereztetését, és így a károsodást e részben a peres felek közös mulasztása idézte elő, azit tehát aránylagosan tartoznak viselni. (C. 1437/1901.)