Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Erkölcstelen ügyletek. 55 közli ki, törvénybe ütközik és a jóerlkölcsöt sérti. (P. III. 749/1935.) M. Tára XVII. 25. I. A házasság felbontására vonatkozó megegyezés az anyagi jog értelmében a törvénybe és a jóenkölcsbe ütközik. — II. Az anyagi jog értelmében a jóerkölcsbe és törvénybe ütköző szerződéseik semmisek, bírói oltalomban nem részesülhetnek és a megállapodás előtt volt állapot állítandó helyre. (1937. jún. Jl. — P. III. l?]ő/1937.) Grill XXXI. fi25. I. A házasság felbontására irányuló olyan megegyezést, amelynek célja az, hogy a házasság bírói úton a törvényes rendelkezések mellőzésével bontassék feli, a bírói gyakorlat általában a jóerköLcsöikbö ütközőnek minősíti, kivéve, ha a bontóok a megegyezés néLkül is fennállott és a megegyezés csak arra irányult, hogy a házasság a családi óLet eseanényeinielk feltárása nélkül legyen felbontható s így nem szolgál erkölcstelen célt. — II. Az érvénytelen válóperes megegyezésbe foglalt vagyonrendelkezés isi hatálytalan, de csak akkor, ha a vagyoni juttatás a bontásba való beleegyezés fejében, avagy ennek feltételéül [köttetett ki és adatott. — DK. Ha a házastársak között létrejött megállapodás nélkülözi a közokiratba!oglalásit, ezt pótolja a házasság felbontása után tett kifejezett elismerés és részfizetés ténye. (A Iilfl. alattli nem szóseariut a határozatból.) (1937. dec. 7. — P. KOT. 3081/1937. Grill XXXI. 627.) A házasság felbontásának megkönnyítését célzó megállapodást a Kúria érvénytelennek mondotta ki, mid'öm arat a Házastárs nem házastársával, hanem harmadik személlyel Beütötte. (P. III. 3212/ 1940.) J. H. xv. m. 3. Házasságközvetítés. A háziasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva közvetítés tárgyául és ily közvetítésire vonatkoizó kereset tárgyául nem szo!gálhat. (C. 6575/1886.) A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre Irányult közvetítés tárgyául nem szolgálhat; minél fogva házassági közvetitésl díj bírói úton meg nem ítélhető. (PHT. 70. sz. 929/1888.) A házasság, mint az egyéni legbensőbb viszonyon alapuló és a családi élőt alakulására kiható köteleik, ennek erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva, perrel érvényesíthető díjazással összekötött küzvetítésnelk tárgya nem lőhet. (6140/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 95. 4. Egyéb. A házassági szerződésnek az a része, hogy a házastársi együttélésnek bármi okból és bármelyik fél ténye következtében törtónt megszakítása esetére a tartási kötelezettség feltétlenül a férjet terheli, önlkéntes kikötés, moly az ideiglenes elválás esetére, a