Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

56 A szerződések táraya. vagyoni viszonyok szabályozásaként a tartási igényt is rendezi, a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. (I. G. 55—1902.) Dt. 3. f. XXII. 213. Nemcsak a bontóperek, hanem a semmis és megtámadható pereik is el vannak vonva a házasfeleik rendelkezésié alöl s ezért a társadalom alapját képező családi helyzetnek magánegyezkedéssel való megváltoztatása a közerkölcsii felfogásiba ütközik. Ebből folyik, hogy a házasfeleknek a házasságra vonatkozó megegyezése a semmisségi per rendén is semmis ügyletet eredményez. (K. 1937. okt. 7. - P. III. 939/1937. Grill XXXI. G24.) 1) Házasságon kívüli nemi viszony. 1. Ágyassági viszony alapítása és fenntartása. Oly szerződés alapján nem lehet keresetet indítani, amely férfi éa nő közlött lényegileg véve háziasságon kívüli együttélés iránt köttetett. (Bp. 6090/1888.) Az ágyassági viszony létesülésére vonatkozó megállapodás a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközvén, az ilyen megállapodásból bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik. (I. G. 592/1903.) Dt. 8. f. XXIV. 57. A kötelezvényben megállapított összeg, annak szövege ellenére nem származik kölcsönből, hanem felperes az összeget akkor, amikor a kiskorú fia az alperes kiskorú leányával közös háztartást és házasságon kívüli viszonyt kezdett, a fla osztályrészéül adta. A kötelezvénynek ©z a jogalapja a kiözerkölcsiséggei és a törvény által szabályozott házasa, jogrenddel ellentétben állván, abból bírói úton érvényesíthető követelési jog nem származik. (C. 207/1905.) Az .a megállapodás, amely a flú atyja és a nő közt az iránt jött létre, hogy ez fiának ágyasa legyen, s hogy az eme viszonyból származott törvénytelen gyermek eltartására magát az esetre kötelezi, ha fia elhalna, a jó erkölcsökbe ütközvén, abból bírói úton érvényesíthető jogok vagy kötelezettségek nem származtathatnak. (I. G. 570/1905.) Dt. 4. f. II. 8. Férfinak és nőnek házasságon kívül együttélése magánjogi igények bírói liton érvényesítésének nem lehet jogalapja. (P. II. 644/1905.) MD. II. 28. A féril azon nőnek, akivel sérelmi viszonyt folytatott, nagyobb járadékot kötelezett; tekintettel arra, hogy a férfi a nővel oly viszonyban, amelyből a nővel széniben kötelezve lenne, nem volt; a bíróság megállapította, hogy a kötelezettség vállalásának alapja a szerelmi viszony volt, amelyből pedig, mint a jó erkölcsökbe ütközőből, bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származhat. (22S4/1905. P. VII.) Dt. 4. f. VI. 139. Az a körülmény, hogy felperes vadházasságban él, nem elégséges ugyan annak megállapítására, hogy köztudomásúlag ledér