Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

46 A szerződések tárgya. Ugyanez postamesteri állások el cseré lésére. (P. II. 5470—1909.) MD. IV. 1(5. Díjazás kikötése dokánynagyáruda kijárásáért, a jó erkölcsökbe ütiközliik. (P. VIII. 2871/1912.) MD. VII. 117. Bíráknál a kölcsönös át helyezési kérelemnek nyerészkedési célokra való felihasználásból eredő követelés — mint a bírói tekintéllyel össze nem férő igény — bírói jogsegély tárgya nem lehet. (P. VIII. 2775/1913.) MD. VIHL. 107. Befolyás érvényesítéséért és thírla<pi támogatásért kikötött díj bírói úton nem érvényesíthető. Az ezekért kikötött díjazás megfizetése iránti szerződés a jó erkölcsökbe ütközik. (C. 806/0014. Gr. XIV. 269.) Közbenjárása díj kikötése közszállításoknál a jó erkölcsökbe ütközik. (P. I. 5884/1914.) MD. XI. 182. A jó erkölcsökbe ütközik közszállításoknál a pályázat eredményére a kormányhatóságnál gyakorlandó befolyás fejéhen közbenjárási díj kikötése. (P. VIII. 10.841/1915.) PHT. 513. MD. X. 113. Útlevelek és az ezek használatához szükséges külföldi láttamoz ás (visamok) megszerzése körüli közbenjárás sem az ügyvédi rendtartásba, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 823/1821.) Az erkölcsi közfelfogásba ütiköző az a díjazás elleniében történt vállalkozás, amelynek nyilvánvaló célja az, hegy a közérdekű földbirtokipolitikai' célok megvalósítására hivatott hatóság elhatározásának kialakulása belfolyásolitaesék, a jogszerű akadályok egyéni érdekbői eliháríttassanak és evégből har>madl;ik személyek illetéktelen közreműködése sziereztessók meg. (P. VI. 754/1941.) JH. XV. 548. L. a c) pontot is. c) összeférhetetlenség. Nem engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért arat az ügyletet, amellyel a jegyző harmadlik személytől díjazást köt ki maga részere oly közreműködésért, meily a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bíróság előtt' jogokat érvényesíteni nem lehet. (C. 559/1909., Gr. II. 240/41.) Nem ütközik jó erkölcsökbe, ha községi jegyző a községi lakosoknak harmadik személlyel kötendő szerződéseinek a községből! szerződő felek előtt való felolvasásáért, telekkönyvi bekebelezések ktíieszközliéséért, az élihez szükséges adatok beszerzéséért a harmadik személlyel szemben díjazást köt ki. (C. 1186/1910. Gr. XIUI. 345.) Nem ütközik a jó erkölcsökbe az az ügylet, mellyel a községi jegyző a községi lakosoknak harmadik személyekkel kötendő szerződéseinél való eljárásaiért utóbbiaktól díjazást köt ki. (P. IV. 4.186/1910.) MD. V. 42.