Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

172 Elállás. Bánatpénz. 1075. §. A törvényes elállási jog gyakorlását nem zárja ki, hogy az a tárgy, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatnia, véletlen eset folytán egészen vagy tetemes részben elpusztult, veszendőbe ment vagy lényegesen rosszabbodott. Nem zárja ki az sem, hogy ezt a tárgyat egészen vagy tetemes részben átalakították, ha a tárgynak az elállásra okot adó hiányossága csak a feldolgozás alkalmával tűnt ki. 1076. §. A törvényes elállási jog gyakorlása nincs harmincnapos határidőhöz kötve. A másik fél azonban az elállásra jogosult felet — a törvényes elállási jog gyakorlására kikötött idő hiányában — megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja, hogy nyilatkozzék: akar-e elállani. Ily felhívás esetében az elállás jogát csak a kitűzött határidő elteltéig lehet gyakorolni. 1077. §. A teljesítési késedelmen alapuló elállás hatálytalan, ha a késedelmes félnek joga volt a tartozást beszámítás útján kiegyenlíteni és az elálló nyilatkozat után haladéktalanul kijelenti, hogy a beszámítás jogával él. 1078. §. Az elállásra jogosult fél, ha az elállásra a másik fél hibája adott okot, ettől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését is követelheti. II. Élő jog. 1. Elállás általában. 2. Bánaitpénz. 3. Törvényes elállási jog. (L. még különösen a „Vételi" fejezetet és a „Késedelem" fejezetét.) 1. Elállás általában. Az utóbb elálló fél nem követelhet a másik féltől kártérítésit a szerződés nem teljesítése miatt. (Lfi. 2000/11878.) Az elállás kijelentésével kétszeres összegben visszaadott foglaló megtartása a inásük félnek a szerződéstől elálláshoz való hozzájárulását jelenti. (C. 10.739/1892.) .A szerződéstől egyoldalúan elállnd csak szerződése® kikötés esetén lehet, vagy ha a szerződés teljesítését a másik fél jogellenes