Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Elállás. Bánatpénz. 173 ténykedése hiúsította meg, vagy ha a teljesítés jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. (C. ' 618/]900.) A szerződéstől való elállás nemcsak határozott a karatki jelentós által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fenn.( C. 394/1902.) A kölcsön időelőtti Visszafizetésének eseitére kikötött kártalanítási (storno) díj, ha az a kamattal és egyéb járulékokkal együtt a tőke 8%-át meg is haladja, megítélhető; következőleg a 8%-ot meghaLadó kártalanítási díj erejéig a kielégítési végrehajtás elrendelésének ie helye van, amennyiben a kielégítési végrehajtás elrendelésének egyéb feltételei is fennforognak. (C. 6545/1916. Mj. XII. 14. I. Elállhat a kölcsönös szerződéstől a féli, akire nézve a (szerződés a másilk fél késedelme következtében érdekét vesztette. — II. Az elállási igény ér vényes íthetés ének nem előfeltétellé az, hogy a szerződés tárgyát tevő dolog a szerződés megkötését megelőző időben volt fizikai állapotába vissza legyen helyezhető, hanem az elálláshoz való jogosultság fennforgása esetén csak az szükséges e jog éirvónyesiítéfíéhez, hogy a szerződés kötését megelőző időben volt jogi állapot legyen oly módon visszaállítható, hogy a szerződött felek közül egyik se gazdagodjék a másik fél károsodásával. (C. 7084/lí)!li6. Mj. Dt. XII. 26.) Ha a szerződésben a visszalépési jog meghatározott időhöz kötve nincs, az — bánatpénz kikötése esetében is — csak addig gyakorolható, míg a visszalépő fél a szerződés teljesítését meg nem kezdte vagy a másik fél részéről az egészben vagy részben törtónt teljesítést el nem fogadta. (P. V. 5154/1917.) MD. XII. 42. I. Abban az esetben, ha az egyik szerződő fél kimutatja, hogy a szerződés foganatba vétele előtt a másik szerződő fél hibájából olyan tények merültek fel, amelyeknek fennforgása esetében a szerződésnek teljesítése reá nézve a vagyoni romlás veszélyét rejtené magában, vagy hogy a másik fél magatartásából alaposan arra -lehet okszerűen következtetni, hogy a szerződést vagy nem képe®, vagy nem akarja hűen teljesíteni: úgy a maga részéről a .szerződés teljesítését megfelelő biztosításadástól teheti függővé, ennek meg nem történte osetében elállhat. — II. A szerződésekre általában alkalmazandó ez a jogszabály haszonbérleti szerződés esetében is irányadó. (C. 844/1918. Mj. Dt. XII. 18.) Ha az egyik fél a szerződést egyáltalán vagy nem a kikötött módon, kellő időben vagy helyen teljesíti, a másik félnek eirre vonatkozó előzetes kikötés nélkül, nem a szerződés megszüntetéséhez, hanem csak ahhoz van joga, hogy annak pontos teljesítését és kártérítést követelhessen. (0. 4018/1918.) A szerződéstől való elállásnak következménye: az előbbi állapotnak a visszaállítása. Ehhez képest az eladó a kapott vételárt feltétlenül és azonnal visszaadni tartozik és pedig ellenkező kikötés hiányában akkor is, ha az eladásból, illetve az ügylettől való