Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

156 Szerződést megerősítő mellékkikötések. sára e a szerződésszegés következményeként a foglaló kétszeresének követelésére. (P. I. 5242,1905.) MD. í. 37. Az, vájjon bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak teik/imtessék-e? nem aszerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglalónak címezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bír-e valóban az összeg foglaló minőségével s így oly összeg, mely a szerződésben foglalónak neveztetik ugyan, de mely nagyságánál fogva az egész vételárnak túlnyomórészét teszi ki, az ügylet megkötésekor azonnal le sem fizettetett ós amelyről még emellett alperes fedezeti váltót is adott, foglalónak nem tekintendő, miért is a foglalóra nézve fennálló jogszabályok ily esetben nem alkalmazhatók. (C. 5583/1908. Gr. XII. 3fi2.) Foglaló adása mellett sincs kizárva annak a kikötése, hogy a vevő a megvenni szándékozott dologra nézve fenntartja magának, hogy a szeírződés megkötése iránt a dolog megtekintése ntán nyilatkozzék véglegesen. (P. V. 1752/1909.) MD. III. 164. A vevő sem a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés teljesítését, sem az attól való elállás miatt az adott foglaló kétszeresét nem kö vetélheti, hanem egyszerűen csak az előbbi állapot vdsszaáLlításámak van helye. (P. VIII. 556/1910.) MD. IV. 101. Ha az eladó a vevő fizetési mulasztása miatt előzetes felhívás nélkül visszalép, ő som tekinthető vétlennek, és a foglalót visszaadni köteles. (C. 4231/1&11. G. XIV. 273.) Az adott foglaló fedezetéül adott váltók jogtalan érvényesítése egyértelmű a foglaló visszavételével. (C. 5593/1911. Gr. XIII. 301.) Foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; a szerződés megkötése utáni fizetésre vonatkozó kikötés a foglaló jogi természetével össze nem fér. (C. 1409/1913.) Vételi szerződés felbontása esetében a felek viszonosan kötelesek a vétel alapján kapott szolgáltatásokat egymásnak visszatéríteni és ennél/fogva a felperes a foglaló visszatérítését mindaddig jogosan megtagadhatja, míg az alperes az átvett belsőség biirtokát neki vissza nem engedi. (P. V. 4111/1913.) MD. IX. 130. Foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, amely a szerződés létrejöttének jeléül a szerződés megkötésekor tényleg átadatott, a szerződés megkötése utáni fizetésre vonatkozó kikötés a foglaló jogi természetével össze nem fér. (P. IX. 4409/1918.) Grill XVI. 752. Ha a szerződés a felek közt ezeknek kölcsönös magatartása következtében véglegesen és joghatályosan létre nem jön, a szerződd fél a kapott foglalót jogosan meg nem tarthatja s az előbbi állapob állítandó helyre. (Bpesti tábla 1914. G. 1250.) MD. IX. 82. Ha a szerződés megszűnését a« egyik szerződő fél vétlkessége okozta, a vétkes fél az adott foglalót a vétlen fél javára elveszti. Eme joghátrány mérséklésének a szerződéses bírságra