Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Foalaló. 155 d) Kötbér követeléseinek feltétellel. e) Kötbér mérséklése. f) Kötbért, meghaladó kár. g) Teljesítés és kötbér. h) óvadék és kötbér. i) Kamat és kötbér, j) Késedelmi kötbér, k) Egyéb. t Foglaló. (V. ö. a Szerződések megkötése és alakja o. fejezeitet.) A hazai jogunk szerint foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni értők tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül és emellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; miből következik, hogy oly megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (PHT. 75. sz. 392/1897.) A részletemkint szállítandó áru vételárába részleleoakint betudandó összeg nem bír a foglaló minőségével és arra a foglalóra vonatkozóan fennálló anyagi jogszabályok alkalmazásit nem nyerhetnek. (341/1901.) Dt. 3. f. XXI. 108. A vétlen fél a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglaló kétszereset a szerződésszegő ellenféltől követelheti ugyan, arra való tekintet nélkül, hogy a másik fél a szerződésszegés következtében kárt szenvedett-e vagy sem; viszont azonban anyagi jogszabály az is, hogy a netán szenvedett kár összegébe a kapott foglaló beszámítandó, vagyis hogy kártérítés csak akkor és csak annyiban követelhető, ha és amennyiben aiz elszenvedett kár a kapott foglalóit, illetve az adott foglalónak megtérítendő kétisizereset meghaladja. (8514/1904.) Dt. 4. f. III. 37. Nem helyes az a felfogás, hogy a foglaló, hacsak a szerződés részben is teljesedésbe ment, a szerződés alapján nem tartható meg általában, hanem ily esetben a foglaló csak a nem vétkes fél esetleges kárának fedezetéül szolgálhat. — Ha a vevő a szerződés szerint foglaló adására ds kötelezte magát, mégis, ha a megfelelő öff-zeget óvadékként adta át, s az eladó ezt akként is fogadta el. utóbb az óvadékként kezelésére bízott értékeket a foglaló jogi természetének megfelelő elbánásban nem részesítheti. (935/1905.) Dt. 4. f. VI. 38. Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződós ki állítására magát kötelezte, azáltal, hogy ezen kötelezettségének eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes bejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges foltételét sértette meg. Ez a szerződésszegés a másik felet feljogosítja a jogügylet felbontá-