Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

146 Szerződés harmadik személy javára. II. Élő jog. 1. Harmadik személy javára kötött szerződés általában. 2. Rendelkezési jog. 3. Harmadik személy javára szóló ajándékozás. 4. Elővásárlási jog kikötése harmadilk személy javára. 5. Ilizetési megbízás. 6. Harmadik személy javára szóló szerződés az örökjogban. 1. Harmadik személy javára szóló szerződés általában. A szerződő fél az általa harmadik személynek javára kikötött jogok biztosítását követelni jogosítva van. (C. 4602/1901.) Az oly ügylet, amellyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. (C. G05/1902.) Harmadik személy javára kötött szerződés alapján a harmadik személy közvetlen jogot szerezhet, mely jog a harmadik személy értesítésétől és elfogadásától is függetlenül már a szerződési nyilutkozat megtételévei hatályossá válik és ennélfogva a kde étlen szerződők akaratával sem hatálytalanítható, amiért is a harmadik személy perben állása nélkül a szerződés semmisége el nem bírálható. (403/1905.) Dt. 4. f. IV. 32. Joggyakorlatunk elismeri a harmadik személyek javára kötött szerződések joghatályossáiíának lehetőségét és a szerződés értelmezésének keretébe tartozik a felek ügyleti akaratának, vagyis annak vizsgálata, hogy harmadik személyek javára kötött szerződés esete mennyiben forog fenn és ha igen, szerződő felek a szerződósbői közvetlen jogot kívántak-e a harmadik személynek biztosítani. (C. 7790/190ii.) Joggyakorlatunk érvényesnek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást, s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jógára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni. (C. 1276/1910. Gr. II. 352.) Az elővásárlás jogát adásvételi szerződésen kívül is érvényesen ki lehet kötni bármely harmadik személy javára (0. 2489/1913. Gr. XVI. 751.)