Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)
Szerződés harmadik szeméin savára. 147 Neon tekinthető utóörökösnevezésnek az adásvételi szerződésben foglalt az a kikötés, hogy .a vevő, ha a leszármazó örökös nélkül hal meg, az ingatlant az eladó fiának köteles átengedni. Az őzzel a kikötéssel a harmadik személy javára elvállalt kötelem élők közötti jogügyleten alapnl. (P. I. 4143/1913.) MD. IX. 37. A harmadik személy a javára kötött jogügyletből már a jogügylet megkötése alkalmával, külön elfogadási nyilatkozat nélkül szerzi meg a javára biztosított jogot. (P. I. 6102/1917.) MD. XII. 63. Az olyan szerződés, melyben a felek egy harmadik személyről is akartak gondoskodni, harmadik javára szóló szerződés, amelyből az aninak megkötéséről közvetlen tárgyalások alapján tudó harmadik személy már a szerződés megkötésével közvetlen jogokat szerzett, annak dacára is, hogy a felek őt annak megkötéséről külön nem értesítették és hogy ő a szerződés aláírásakor a megállapított tényállás szerint jelen sem volt. (P. VI. 6154/1926.) MD. XXI. 43. A m. kir. belügyminiszter, mint az állami igazgatás egyik törvényes szerve, a legfelsőbb felügyelete alá utalt mozgófénykép üzem tulajdonosával szemben tett intézkedéseinél akkor sem válik magánjogi értelemben vett ügyletkötő féllé, ha a tett rendelkezéssel érintett üzemtulajdonos az intézkedés következtében . vagyoni szolgáltatásra vállalt kötelezettséget. Ebből a szempontból nincs 6úlya annak, hogy a szolgáltatás kijelölt harmadik személy javára, vagy pedig valamely kedvezményezett intézmény céljainak az előmozdítására teljesítendő; valamint annak som, hogy a fenti célt szolgáló közigazgatási eljárásra az annak alapjául vett rendeletekben meg van-e a törvényes felhatalmazás és. az ajánlott szolgáltatásnak (közigazgatási úton való kikényszerítésére a felügyeleti jogkört szabályozó rendeletekben biztosítva vannak-o a megfelelő eszközök is. (P. VI. 5209/1931.) Grill XXV. 635. Feleknelk egymás között. létesített szerződéséből keletkezhetik ngyan a szerződésien kívül álló harmadik személy javára követelés és pedig anélkül, hogy a harmadiknak a szerződéshez hozzá kellene járulnia, vagy Díiülön. elfogadási nyilatkozatot kellene tennie. Azonbn nem minden szerződés, amely harmadik személy teljesítendő szolgál tartásra kötelez, esik a harmadik személy javára kötött szerződések fogalma alá ós alapít a harmadik részére önáMó és közvetlen követelési jogot. Csak ha a feleik azzal a szándékkal kötik az ilyem szerződést, lehet annak azt a hatályt tuljdonítani, hogy a harmadik annak alapján közvetlenül jogosítva legyen. (1033. máj. 9. — P. VI. 3959/1931. Grill XXVI. 609.). A harmadik személy javára kötött szerződésből a harmadiik személy — a (kedvezményezett — közvetlenül és önállóan is jogosítva vau. (P. V. 6285/1936. JH. XI. 420., JHMD. IV. 336. old.) Ugyanígy: (P. I. 5831/1937. JH. XII. 210. JHMD. IV. 35(6. old.), továbbá: (P. I. 3892/1939., JH. XV. 29.) IV
