Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

112 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. Ha egyik fél a másik által megtévesztett és a tévedés a fődolgot vagy annak lényeges minőségét érinti, a mogtóvesztettre semmi kötelezettség sem háramlik. (C. 80/1898.) Akit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy az indító okul szolgáló akarateilhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik. (4867/1900.) Dt. 3. f. XIX. 99. A megtévesztés a jogügyletet az engedményezettel szemben is megtámadbatóvá és ezen az alapon érvénytelenné teszi. (C 388/1904.) Ahhoz, hogy valamely szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztés alapján a szerződés hatálytalannak nyiilváníttassék, nem elegendő annak a mogállpítása, hogy az egyik szerződő fél a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő nyilatkozatot tényleg megtette, hanem szükséges az üs, hogy a másik fél nem ismerte föl a szerződési tárgy lényeges tulajdonságának fenn nem forgását és abban a tudatban tette meg a szerződési nyilatkozatot, hogy a lényeges tulajdonság fennforog. (C. 45/1906.) Megtévesztés csak akkor megtámadási ok, ha a megtévesztést a megtévesztett fel nem ismerhette (rendes gondosság mellett). (P. II. 980/1910.) MD. IV. 166. Valamely ügyletnek megtévesztés alapján való megtámadására nemcsak a szerződés tárgyában való 'tévedés, hanem az is alapul szolgálhat, ha az a szerződéskötéssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre vonatkozik, vagyis ha az a szerződésnek vagy az erre Indítóokul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érintő ügyleti feltételre nézve töTtént. (C. 4293/1913.) MD. XIII. 33. Ellenkezőleg: (P. H. 980/1910.) MD. IV. 166. (I.) Megtévesztésről csak akkor lehet szó, ha az egyik szerződő fél a való tények elferdítésével vagy 'elfedésével azt idézte elő, hogy a másik szerződő fél által tett kijelentés annak valódi akaratától eltér. (C. 24/1920.) Akit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre lindítóokul szolgált akaratethatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a. szerződést teljesíteni nem tartozik, amennyiben pedig azt teljesítette, annak hatálytalanítását és az előbbi állapot helyreállításiát követelheti. A gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esiik. A megtévesztésből eredő jógii nyilatkozatok megtámadhatók. (P. III. 259/1922.) MD. XVI. 7. Ugyanígy: (P. V. 2077/1921.) MD. XV. 19. (II.)