Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

108 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. sónek a hatása alatt tesz valamilyen jogügyleti nyilatkozatot, tájékozatlanságának vagy tévedésének a hátrányos következményeit rendszeriint maga tartozik viselni és azokat az ellenérdekű félre át nem háríthatja. Ez alól az általános szabály alól ugyan kivételt is tett a joggyakorlat az olyan ügyletkötő felek javára, akiktől a körülmények figyelembevételével, különösen pedig értelmiségük, vagy iskolázottságuk alacsonyabb fokára való tekintettel a jogszabályokban való kellő jártasságot és azok helyes értelmezésére való képességet nem lehet elvárni és akiknek rendszerint az ehhez szükséges ismereteket, vagy képességet nincsen is módjukban megszorozni, de a jogban való járatlansága vagy tévedése címén az ilyen ügyletkötő fél is főképpen csak akkor támadhatja meg a maga jogügyleti nyilatkozatát, ha a jogügylet létesítésénél királyi közjegyző, vagy a felek által közösen megbízott ügyvéd, tehát olyan személy működött közre, akinek a feladatához tartozik az, hogy a feleket a szükséges jogi útbaigazítással ellássa és az téves felvilágosítás adásával a felet a jogszabály tartalma vagy annak helyes értelme tekintetében félrevezette, vagy pedig olyan jogszabály tekintetében, amelynek ismeretét a félről feltenni nem lehetett, nem adta meg azt a tájékoztatást, amelyre ilyen esetbein az élet közönséges felfogása szeirint szükség lett volna. Ezeken az 'eseteken kívül is megtámadhatja a jogban való járatlansága, vagy tévedése címén a jogügyleti nyilatkozatát az a fél, akinek ezt a járatlanságát, va.gy tévedését az ellenérdekű fél ismerte, vagy a jogügyleti forgalomban általában kötelező, mind a két fél jogos érdekét szem előtt tartó gondosság és jóhiszeműség mellett felismerhette. (1935. jan. 8. — P. I. 2758/1934. Grill XXVIII. 562.) A jogban járatlan fél megtámadhatja ügyleti nyilatkozatát jogi tévedés alapján és ténybeli tévedés módjára akkor, ha az ügyletkötésnél közmegbizatásban eljáró személy működik közre s ez a jogban járatlan felet — feltéve, hogy az ügyvédi vagy ezzel egy teiteintet alá eső képviselet nélkül vesz részt az ügyletkötésben — jogai tekintetében fel nem világosítja. (P. I. 2355/1835.) M. Tára XVII. 46. g) Indokbeli tévedés. A vállalkozó bizonyíthatja, hogy a munkabéreknek összeszámolása alkalmával tévedés történt és a bizonyított tévedés számbavételével javára jelentkező különbözetet a megrendelő ée nem ennek az összeszámlálásnál eljárt közegei ellen érvényesítheti, mert szerződési viszonyban a megrendelővel állván, az ellenszolgáltatást ettől követelheti. (G. 183.; 1901. V. 29.) Dt. 3. f. XX. 171. Az indító ok, mely miatt valamely kétoldali! jogügylet létrejöttére vagy megszűntére vonatkozólag jogilag hatályos akaratkd'jelentés történik, nem képezi a jogügyletnek alkotó elemét, hacsak abba mint feltételi, cél vagy időhatározás fel nem vétetett. (3761/1902.) Dt. 3. f. XXV. 36.