Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Tévedés. 109 Amennyiben a végrendelet későbben véletlenül előkerült, nyilvánvaló, hogy felperesek a kérdéses végrendelet -létezésének tudomása nélikül a szóban levő osztályt nem a saját elhatározásukból, hanem azért .tették, mivel az osztály indító okára nézve tévedésben voilitak, vagyis ükkor nem tudhatták, hogy az örökhagyó után oly érvényes végrendelet maradt, melynek állapján az alperesekkel megosztott egész hagyaték kizárólag őket illeti meg. Minthogy ekként a felperesek részéről az ő hibájukon kívül fennforgott tévedés magának az ügyletnek lényegére vonatkozik, felperesek annak érvénytelenítésiét és ennek következményeiül jogosan kérhetik azt, hogy az áltailluk az alperesek részére tévedésből kiszolgáltatott hagyatékbeili értékek nekik visszaadassanak, még pedig annyival inkább, metrt wincs olyan jogszabály, melynél fogva valamely ügyletnek tévedés okából való érvénytelenítését csak az kérhetné, aki az ügylet kötésénél az eshetőlegcs tévedés tekintetében kifejezetten jogfenntartással élt. (C. 3795/1902.) A kötelező igéret visszavonható, ha az igéretitevő tételénél az ennek lényeges indokát tevő feltevésekre nézve tévedésben volt. (C. 148/1904.) A feleknek abból >a .foltevéséből, hogy az arányosítás alatt álló közheílyekből jutandó illetőségek megállapításánál .a magántulajdont képező erdőket is figyelembe veszik, nyilvánvalléain megállapítható, hogy felperesek a közhelyekből jutható' illetőségre való jog felett nem mint csak várt, hanem mint alperesek magántulajdonát képező erdőnek a fődologtól elválasztható tartozékát képező 8 vallóban létezőnek tekintett oly jog felett szerződtek, mely jognak a közhelybeli illetőség csak folyományát képezi s így reménybeli vétel nem forog fenn1; amiért is, ha az arányosításnál a magántulajdont képező erdők figyelembe nem vétettek, az eladók az előre felvett vótelári jutalékok arányában visszatéríteni tartoznak. (10.692/1004.) Dt. 4. f. IV. 46. Az egyesség tévedés .alapján hatálytalanítható, midőn a vevő fél ügyvédje, aki mérnöki dolgokban nem szakértő, az egyességet abban a feltevésben fogadta el, hogy a mérnök felmérése helyes, holott a hiány sokkal nagyobb a mérnök által megállapítottnál. (C. 128/1908.) Az ügyletkötés indokaiban való tévedés — ha az nem vonatkozik egyúttal az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges feltételeire — magábamvóve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására, alapot nem képez. (C. 269/1908. Gr. XII. 365.) Az egyesség érvényessége nemcsak megtévesztés esetében, hanem akkor is megtámadható, ha az egyik fél lényeges tévedésben volt annak megkötésénél, s őt a másik fél, habár a tévedést felismerte, erről fel nem világosította, sőt azt .a saját előnyére kihasználta. Ily tévedésben van az írástudatlan örökös, ÓM' az osiztáiyegyességet a másik örökös jogtudó képviselőjével abban a feltevésben kötötte, hogy a szembetűnően kellékhiányos végrendelet érvényes. (P. I. 7428/1916.) MD. XI. 107.