Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Értelmezés a méltányossáp alavdán. 99 alperes, mint vevő, -a megvett biii-tokot 'terhelő jelzálogkölcsönöket teljes összegében átveszi, — nem 'tulajdoníttató az az értelein, mintha az altperes eme kölcsönökért csak mint dologi adós kívánt volna felelősséget vállalni, mert ebben az esetben a külön tett átvállalása nyilatkozatnak célja nem votoa, hanem a kikötés csak akként értelmezhető, hogy alperes a kölcsönökért személyes kötelezettséget kívánt vállalni, aminek joghatálya viszont az, hogy az eredeti adós az átruházott adósság tekintetében az új tulajdonossal szemben minden személyi éa dologi felelősség alól feLszabadul1. (C. 5761/1922. M. Tára V. 10.) 6. Homályos nyilatkozatok. Ha alpeaes valamely adós tartozását az adós helyett felperes részére „rendezni" igérte: az igért rendezés altatt e szónak az üzleti viszonyokban elfogadott közönséges jelentésénél fogva, a flizetés vagy másként teljes Megyenldtés elvállliaflásia értendő. (C. 4241/1883.) A kétes szerződés úgy értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon/ és hatályos legyen. (C. 795/1890.) A szerződés homályos kijelentései nem értelmezhetők anniak előnyére, aki azokat használta. (C. 63/11896.) A homályos szerződések értelmezésénél az a jogszabály, hogy elsősorban a szóknak egymással összefiiggéshon közönséges értelme veendő figyelembe és ebből ál/lapítandó meg a szerződő felek 'akarata, ha csalt nem bizonyíttatik, hogy a .szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szcírzödésértelimezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek allkalimazásiba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (C. 11/1000.) A homályos és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés kétoldalú szerződésnél az ellen magyarázandó, aki a homályos kifejezést használta. Kétség esetén azt kell a felek akaratának tartani, ami .tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. (C. 2951/1921.) A szerződési okirat tartalma netáni homályosságának eloszlatása és felderítése annak a félnek áll érdekében, következésképpen anniak áll kötelességében, aki abból jogokat kíván származtatni. Ha tehát a fél elmulasztotta a szerződés céljának meg nem felelő levél helyett megfelelő levél adását kívánni, ennek következményeit viselni, tairtozilk. (P. V. 6847/1927. MD. XXII. 94. 7. Értelmezés a körülményeik és a méltányosság alapján. A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy oly valami lény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következinó7*