Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

100 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. nyéket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó bírói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál ügyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződós céljára, a szerződésből keletkezett mellék-tónyek és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég télessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészt a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (0. 50/1897.) Az országos színészegyesület alapszabályainak ama rendelkezéséből, amellyel a ezíntársulati igazgatók kötelességévé teszi a tagok nyugdíjintőzeti járulékainak a levonását és az intézet pénztárába beszolgáltatását, nyilvánvaló, hogy amennyiben az igazgató ezt a kötelességét nem teljesíti, a tagok járulékainak a befizetéséért szomélyesen felelős. (3690/1902.) Dt. 3. f. XXV. 29. Két község közös iskolát tartott fenn, később azonban az egyik községben állami iskola létesíttetett, amelynek fenntartásához ezen község pótadóval járult hozzá; kimondatott, hogy egymaga ez a tény nem szünteti meg az ezen községre eső évi járandóságok üetésének kötelezettségét e a község az általa elvállalt kötelezettségnek mindaddig eleget tartozik tenni, amíg a közigazgatási hatóság ezen kérdésbon határoz; de ha a közigazgatási hatóság megállapította, hogy ezen községnek iskolafenmtartási kötelezettsége megszűnt, akkor a másik község nem követelheti ettől, hogy a tanító fizetőséhez hozájáruljon. (6648/1904.) Dt. 4. f. IV. 2. Peres feleik a sze/rződósbe felvették, hogy a haszonbéri szerződés mely a 18 évi haszonbéri időn felül még a javadalom terhére jelentékeny építési kötelezettséget is tartalmazott, egyházmegyei jóváhagyás végett feltorjesziteudő. Ez a kikötés nyilvánvalóan a fellöknek azt az akaratát fejezte ki, hogy a szerződés csak az esetben legyen joghatályos, ha az az egyházhatósági jóváhagyás alapján egész terjedelmében mindkét fél részéről teljesíthető 'lesz. Ezen jóváhagyás a javadalmasra nézve lényeges és bontó feltételként tekintendő. (I. G. 265/1905.) Dt. 4. f. II. 247. Habár a felek a szerződést kölcsönszerződésnek nevezték is, mégis, mert a főlek akarata nem erre. hanem arra irányult, hogy alperes a felperes férje ellen csődmegszüntetésc céljából hitelezők részére fizetéseket teljesítsen, a felperes nem követelheti alporestől a kölcsönnek nevezett összog leolvasását, hanem csak a hitelezők kielégítése iránt tett igéret teljesítését. (I. G. 377/1905.) Dt. 4. f. IV. 150. Ha a szolgáltatás esedékességének időpontjául valakinek nagykorúsága állapíttatik meg, ez a meghatározás úgy értendő, hogy a felek a teljeskorúeág általános szabályát: a 24. év betöltését tartották szem előtt. (P. VI. 9386/1906.) MD. I. 235.