Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

98 A szerződések értelmezése. Akarathiány oh. tétele az volt, hogy a hitelező többet az 'adósnak hitelezni nem fog, amire a hitelező kötelező kijelentést is tett; és kijelentette azt is, hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond. Ezen kötelezettség a hitelezőt az adóssal szemben is köte­lezi s az ezután hitelezett áruk vételárát a hitelező az időközben csődbe jutott adós csődtömegéből sem követelheti. (326/1905.) Dt. 4. f. V. 36. Az 1908:LVJI t.-c. 1. §-ában említett üzletből eredő kötelezett­ségek alatt nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan 'kötelezettség­válMás értendő, amely keletkezését az üzletnek köszöni s amely az üzlet létedével okozatos összefüggésben áll, tehát a üzlet meg­alapításából eredő kötelezettségek is. (C. 4122/1923. M. Tára V. 54.) 5. Ellentétes nyilatkozatok értelmezése. Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott véteíár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel történt kifejezés jobbam kizárja a kétséget, mllnt a számokkal való megjelölési. (C. 1571/1894.) Jogszabály az, hogyha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fe.nm nem állható megállapodá­sokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabá­lyozó, és a korábbi ellenkewő megállapodások hatályukat vesztik. (I. G. 583/1901.) Dt. 3. f. XXII. 123. Az a jogszabály, hogy valamely írott szerződéssel egyidejűleg létrejött és az abban foglalt megállapodásokkal ellenkező szóbeli megállapodásnak nincs kötelező joghatálya, csakis tényleg létrejött szerződést vagy legalább joghatályos ajánlatot feltételez. (Bpesti kiír. tábla II. G. 54/1903.) Dt. 3. f. XXV. 64. Ha valaki takarékpénztárban betétet helyez eL, küllőn meg­állapodás nélkül az illtető pénzintézetnél szokásos, vagy alapsza­bályszerűen megállapított feltételek irányadók a betét elhelyezé­sére, kivételéTe és kamatoztatásária, mert a betevő a feltételeket ismerve vagy azokban bízve, megnyugszik abban, hogy azok az ő betéteire is alkalmaztassanak. (1160/1904.) Dt. 4. f. I. 100. A szerződési akarat a felteknek ügyleten kívüli tényeiből é« szerződésen kívüli nyilatkozataiból is következtethető. (P. I. 1724/1918.) MD. XII. 196. „A fennforgó összes körülményekből": (P. V. 331/1917.) MD. XI. 202. Ugyanígy: (G. 109/1913.) MD. VII. 184. Egymással szoros összefüggésben levő okiratok tartalmát úgy kell érteti meztni, hogy az ellentmondást ne tartalmazzon. (Q. 109/1013.) MD. VII. 184. I. A jelzálógilag biztosított adósság külön kikötés nélkül ia átszáll az új tulajdonosra, következőleg annak a kikötésnek, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom