Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kiterjesztő értelmezés. 97 neveltetni tartozik. Az eltartottnak az a kijelentése, hogy „jól tudja, hogy a felperesnek tartozik, erről nem feledkezett meg s rendezni is fogja", nem tekinthető a tartás és nevelés folytán felmerült kiadások megtérítésére liirányuló komoly és határozott fizetési Ígéretnek. (5036/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 181. A vasút és a vasúti terület bérlője közt létrejött szerződés azon intézkedése, hogy a bérlő a vasúttal szembem a bérelt helyen keletkező tűzből eredő károkért felelősséget vállait, nem értelmez­hető akként, hogy ezáltal a szerződő felek eleve megszüntetni kívánták volna azt a magánjogi felelősséget, amely az alperes vasúttársaságot mindenkivel s így a bérlővel szemben is, az általa előidézett tűzből kifolyóan terheli. (4010/1904.) Dt. 4. f. EH. 202. A kötelezvénynek az a határoz mán y a, hogy a bíróság útján valé behaijtás esetére a törvénykezési költség fedezésére biztosíték ajánltatott fel, ós hogy minden, a kölcsönügyletből származó költ­ség, nyugta és törlési bélyeg az adóst terheli, helyesen csak akként értelmezhető, hogy azok a törvénykezési költségek terhelik az adóst, amelyek a hitelező részére ennek a követelésnek bíróság útján behajtása körül felmerülnek, s a kölcsönügyletből származ­nak, ilyenek közé pedig az utóaijánlati kérvény díja és költsége, a nem végrehajtató hitelezőnek az. árverésien megjelenési díja és hirdetési díja, valaminit a követelés engedményezésével felmerült bélyeg és postadíj kiadás nem számítható. (I. G. 532/1005.) Dt. 4. f. II. 141. Ha az adós a hitelezőijének tartozásai kiegyenlítése céljából ennek megengedi, hogy ingatlanát szükség szerint eladhassa, úgy a hitelező tényleges szükség esetén ezen jogának megtagadása esetén ezt per útján iaz esetben Is érvényesítheti', ha a szerződésiben az adósok beleegyezésének előzetes kioszközlés'e is kiköttetett, mert ez nem é'rtellmezhotő olykép, hogy ezen beleegyezés alperes tetszésétől tétetett volna függővé, mert ily értelmezés magát a jogot szüntetné meg. (1799/1905.) Dt. 4. f. VI. 21. Az az igéret, hogy az egyik fél a másik ingatlanának árveré­sén 14.000 K-s ajánlatot fog tenni, ha az igórettevő ahhoz való következményt fűzni nem kívánt és biztosítékot az ágéretvevő kívánsága ellenére nem adott, nem ad az igéretvovőnek jogot kár­térítéshez, ha az igórettevő az árverésen részt nem vett és az ingatlan kisebb összegért kelt el. (P. VII. 2462/1907.) MD. II. 141. 4. Kiterjesztő értelmezés. A szerződés tartalma szerint a közterhek viselésére a bérlő magát kötelezvén, a szerződésnek nem lehet, más helyes értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy fizetési kötelezettsége a haszonbérelt birtok után kivetett és köztebeirnek tekintendő kataszteri felmérési költségeikre is kiterjed. (G. 529/1Ö02.) Dt. 3. f. XXIV. 66. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti; ezen rendezés egyik fel­Szladits: Kötelmi jog I. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom