Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

92 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. 1003. §. A tévedésre alapított megtámadás szabályai megfelelően állanak abban az esetben, ha távirat útján tett szerződési nyilatkozat elferdítve érkezik a címzetthez. A címzettet, ha a távirati közlésre ő adott okot, úgy kell tekinteni, mint aki a tévedést okozta. Szóbeli üzenet útján tett szerződési nyilatkozat elferdítése esetére az 1. bek. szabályai csak abban az esetben állanak, ha a nyilatkozattevő a másik felet arról biztosította, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az üzenetvivőtől elferdített szóbeli nyilatkozatot lényeges tévedés miatt a megtámadás további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül is meg lehet támadni. 1001. §. Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést s a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. 1005. §. Aki szerződési nyilatkozatát a tartalomra vonatkozó lényeges tévedés miatt jogosult megtámadni, köteles a szerződést abban az értelemben állani, amint azt maga értette, ha a másik fél a megtámadás után, vagy ha a megtámadási szándékról előbb értesült, az értesülés után a szerződés tartalmához akként járul hozzá, amint azt a tévedő fél értette. 1006. §. Az a fél, akit a másik fél csalárd megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel bírt rá a szerződés megkötésére, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. Harmadik személy ily cselekménye csak akkor lehet alapja a megtámadásnak, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatott a cselekményről, vagy ha a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék reá. 1007. §. Csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetében a sértettnek joga van a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett a sértőtől a tiltott