Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

A szerződések értelmezése. Akarathiányok. 93 cselekményekre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelni. Kártérítést követelhet a sértett a szerződési nyilatkozat megtámadása esetében is, amennyiben megtámadás útján a kárt nem lehet elhárítani vagy jóvátenni. 1008. §. Ha a szerződési akarat hiánya miatt oly féllel szemben van helye megtámadásnak, akit vétkesség vagy a tévedés okozása nem terhel, a megtámadó, bár maga is vétlen, köteles a másik félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Ha a megtámadott a szerződés megkötésekor a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy ha a tévedést vétkesen okozta, a vétlen megtámadónak ő köteles a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Kölcsönös vétkesség esetében az a fél tartozik a másiknak arányos kártérítéssel, akinek vétkessége súlyosabb. Ha a tévedést a megtámadott vétlenül okozta, tőle a vétlen megtámadó, ő pedig a vétkes megtámadótól kártérítést követelhet annyiban, amennyiben ez tekintettel az eset körülményeire, a méltányosságnak megfelel. 1009. §. A szerződési nyilatkozatok értelmezésére s a szerződési akarat hiányaira vonatkozó szabályok, amennyiben a törvény mást nem rendel, egyéb jognyilatkozatokra oly értelemben állanak, hogy a másik fél alatt azt a felet kell érteni, akihez a nyilatkozatot intézték, vagy ha nem határozott személyhez intézték, azt, aki a nyilatkozatból közvetlen jogi előnyt szerez. Személy állapotot érintő családjogi jognyilatkozatok lényeges tévedés miatt megtámadhatók a megtámadásnak további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül; csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatók tekintet nélkül arra, hogy e cselekményeket ki követte el.