Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Időhatározás. 89 és a szerződő felek közt megkívánt kölcsönös bizalom megrendülését maga után vonó körülmény állott be. (C. 4734/1922.) A feltevés, mint a jognyilatkozat indoka, forgalmi ügyleteknél csak annyiban jöhet számba, amennyiben azt a felek az ügyletbe kifejezetten felvették, vagy a másik szerződő fél a feiltevést ismerte, illetve a kellő gondosság mellett felismerhette. (1Ö34. febr. 1. — P. IV. M27/1933. Grill XXVII. 564.) A szerződés hatályát veszti ős ennélfogva attól bármelyik fél visszaléphet, ha a mindkét fél. által ismert lényeges feltevés, amely nélkül a felek az ügyletet meg sem kötötték volna, utóbb meghiúsul!, illetve tévesnek bizonyul. (K. 1937. szept. 22. — P. IV. 2040/1S37. Grill XXXI. 640.) 2. Időhatározás. (V. ö. a késedelem fejezetét.) Ha valamely vagyon ajándékozása oly kikötéssel történt, hogy a vagyon tulajdona csiakis az ajándékozó halálával mahet át a megajándékozottra, ez az ajándékozó életében sem arra nem jogosult, hogy tőile az ajándékozott vagyon birtokát követelje, sem arra, hogy ezáltal egy harmadik személy javára tett későbbi vagyonátruházás érvényességét megtámadja. (4189/1901.) Dt. 3. f. XXI. 30. Ha a szerződéstől való visszalépési jog gyakorlására bizonyos időtartam állapíttatott meg, úgy a fél ezen jogát az időtartam utolsó napján is gyakorolhatja. '(579/1904.) Dt. 4. f. II. 50. A szerződésnek az a kikötése, hogy az •illető szolgáltatás az egyik fél érdekelt nagykorúságának elértekor válik esedékessé, minthogy ezzel a feleik az esedékesség idejére nézve kétségtelenül nem valamely bizonytalan, hanem előre meghatározható időpontot kívántak megállapítani, úgy értelmezendő, hogy a felek a teljeskorúság elérésének általános szabályát tartották szem előtt (a 24. életév betöltését) és ennélfogva az aizt megelőzőleg történt nagykorúsítás által a szolgáltatás nem válik esedékessé. (P. VI. 9386/1906.) WD. I. 235. Ha az államkincstárral kötött építési szerződésben a munkadíjrészletek esedékességéül az állami költségvetés törvényerőre emelkedése van kikötve, ez a kikötés nem jelenti a költségvetési év lejártát és így az államkincstár nem esik késedelembe, ha a költségvetési törvény meghozatala a törvényhozás rendellenes működése következtében' a rendes időben nem volt lehetséges. (P. IX. 683/1913.) MD. VIII. 65.