Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

90 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. ÖTÖDIK FEJEZET. Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiányai. I. Javaslat 995—1009. §§. 995. §. Szerződés értelmezésében nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó. Kétség esetében azt kell a felek akaratának tartani, ami, tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. 996. §. Szerződési ajánlatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, akihez intézték, a körülmények méltatásával az élet felfogása szerint értenie kellett. Ugyanez áll megfelelően az glfogadó nyilatkozatra. Ez a szabály nem érinti a nyilatkozattevőnek azt a jogát, hogy nyilatkozatát a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadja, ha maga más értelemben vette. 997. §. Szerződés nem jön létre, ha a felek szerződési nyilatkozatai nem egyeznek meg, vagy ha valamelyik fél nyilatkozatát a felek az előbbi §. 1. bekezdésének szabályától eltérő más-más értelemben vették. A kölcsönös félreértés folytán megkötöttnek vélt szerződés azonban, ha a félreértés felismerése után az egyik fél a másiknak felfogásához azonnal hozzájárul, ebben az értelemben visszahatóan érvényre emelkedik. Az előbbi bekezdés szabályai abban az esetben is állanak, ha az eltérés vagy a félreértés a szerződésnek csak egyes pontjaira vonatkozik. De ha a körülményekből megállapíthatni, hogy a felek a szerződést e