Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

152 Közösség. Ugyanígy: (P. L 4771/1911.) MD. VI. 136., (P. V. 331/1917.) MD. XI. 202. és (Rp. V. 6884/1923.) MD. XVII. 31. A telekkönyvben közös tulajdonul felvett ingatlan tekinte­tében az egyik fél nem élhet a közösség megszüntetése iránt perrel, ha az ingatlan használatának szabályozása állagának tényleges megosztásával történt, azt a felek hosszú időn át ak­ként birtokolják s a birtoklás ellen egyik fél sem szólalt fel, mert ebből az vélelmezhető, hogy a peres felek illetményöket egyéni tulajdonul vették birtokba és ezzel a birtokba vett terü­letre nézve a közösséget megszüntették. (695/1905. I. G.) Dt. 4. f. VI. 54. A peres felek közt ingatlanon (házon) fennálló tulajdon­közösségnek bírói árverés útján leendő megosztására irányuló keresettel szemben alperest terheli a bizonyító kötelesség arra nézve, hogy az ingatlan természetben felosztható olykép, hogy mindenik rész önálló jószágtestet alkosson. (6153/1906.) MD. II. 74. A székesfőváros területén létező olyan villatelekre, melyet a tulajdonostársak a természetben megosztva akképen birtokol­nak, hogy a saját területén mindegyiknek külön villája is van, a vagyonközösségnek bírói árverés útján való megszüntetése pusztán azon az alapon, hogy az ingatlannak a természetben megtörtént felosztása telekkönyvileg nem foganatosítható, mert ezt a székesfőváros építési szabályzata tiltja: el nem rendel­hető. (3266/1908. P.) PHT. 154., MD. III. 47. Közös ingatlan használatának oly rendezése, mely szerint a részesek az ingatlant tényleg megosztva használják, nem gá­tolja a részest abban, hogy a közösségnek az ideiglenes megosz­tástól eltérő módon való megszüntetését követelhesse. (720/1914. P. I.) MD. VIII. 207. Midőn tulajdonközösség megosztásánál ugyanazt a házat egyes helyiségei szerint különítik el részekre és emellett az udvar az érdekeltek között tényleg is közös használat marad, az elkülönített belső részek mindenikének kiegészítő alkotórészévé lett közös udvarra nézve elkülönítetten a közösségnek kény­szerű megszüntetését a fennálló joggyakorlat kizárja. (P. V. 331/1917.) MD. XI. 202. A tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése nem foghat helyet akkor, amidőn az ingatlanok értékcsökke­nés nélkül természetben megoszthatók. Áll ez a jogszabály ab­ban az esetben is, amelyben az illető ingatlanok telekkönyvi birtokrészletenként (parcellánként) külön-külön értékcsökkenés nélkül, a természetben ugyan fel nem oszthatók, de felosztha­tók az ingatlanoknak osztályozásával s az egyes osztályok szerinti becsholdak megállapításával olyan módon, hogy a tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom