Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

± uiajuuiiközösség megszüntetése. 153 lajdonosok mindegyike a tulajdonjoga arányának megfelelő értékű ingatlanokat a gazdasági érdekek szemmeltartásával öszszesítve kapja meg. A tulajdonközösség ilyen módon való megszüntetésének nem lehet akadálya az sem, hogy az ingatlanoknak jelzett megosztása közös utak kihasítását, ezekre a közösség fenntartását kívánja meg, valamint nem akadály az sem. hogy adott különleges esetben a tulajdonostársak között értékkiegyenlítés válik szükségessé. (C. 1780/1920.) Mj. T. I. 80. 2) Tényleges megosztás. Ha a tulajdonostársak az ingatlant egymás között természetben felosztották, az ingatlant felosztott állapotban éveken át bírták és használták, ez vélelmet állapít meg amellett, hogy mindenik tulajdonos a neki jutott részt tulajdonának tekinti s később egyik tulajdonostárs sem követelheti, hogy a felosztás más alapon történjék. (C. 132/1905.) A telekkönyvben közös tulajdonul felvett ingatlan tekintetében az egyik fél nem élhet a közösség megszüntetése iránt perrel, ha az ingatlan használatának szabályozása állagának tényleges megosztásával történt, azt a felek hosszú időn át akként birtokolják s a birtoklás ellen egyik fél sem szólalt fel, mert ebből az vélelmezhető, hogy a peres felek illetményöket egyéni tulajdonul vették birtokba és ezzel a birtokba vett területre nézve a közösséget megszüntették. (C. 695/1905.) A székesfőváros területén létező olyan villatelekre, melyet •a tulajdonostársak a természetben megosztva akképen birtokolnak, hogy a saját területén mindegyiknek külön villája is van, a vagyonközösségnek birói árverés útján való megszüntetése pusztán azon az alapon, hogy az ingatlannak a természetben megtörtént felosztása telekkönyvileg nem foganatosítható, mert ezt a székesfőváros építési szabályzata tiltja: el nem rendelhető. (PHT. 154. sz. 3266/1908.) Egymagában ez a körülmény, hogy az osztály következtében külön tulajdonba átment önálló jószágtestekké vált épületrészek egy házfedél alatt vannak, vagy hogy az így elkülönített •épületrészek tulajdonosait a konyha vagy más helyiség közösen illeti, tulajdonközösséget az elkülönített épületrészekre nézve nem idéz elő. A külön jószágtestekké vált épületrészek mindenikének alkotórészévé lett közös konyhára nézve egymagában a közösségnek kényszerű megszüntetését a joggyakorlat kizárja {P. V. 31/1917.) PHT. 427., MD. XI. 102.