Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Fogalom. 137 1. Az ügyvitel fogalma. Oly egyén, ki a másnak tulajdonát képező dolgot a tulaj'donos beleegyezése nélkül, habár annak tudtával, gondviselés végett saját házához visz, megbízás nélküli ügyvivőnek lévén tekintendő s mint ilyen, a cselekményei vagy mulasztásai által okozott kárért felelni tartozván: ha a dolog nála elvesz, annak értékét megtéríteni tartozik. (Lfi. 6177/1875.) A tulajdonos, akinek épülete lángban áll, az oltás által a maga dolgát, nem pedig a másét védi, és ha az oltás céljából munkásokat fogad, anyagokat beszerez és gépeket bérel, a vonatkozó szerződóseket a maga érdekében köti meg. Az a tekintet pedig, hogy az épületek oltása közvetve a bérlőnek is hasznára válhatik, nem az ügyviselet, hanem csak a gazdagodás szempontjából vezethet arra, hogy a bérlő a költség viselésére köteleztessék. (773/1902.) Dt. 3. L XXIV. 13. Aki az örökhagyó helyett, habár megbízás nélkül, szükséges fizetést teljesít ennek megtérítését az örökhagyó bármely vagyonából követelheti, s nem jön figyelembe az, hogy a fizetések az összes örökösöknek vagy azok közül melyiknek és menynyiben esik javára, valamint közömbös a kielégítési alapul kijelölt vagyon jogi természete is. (G. 170/1905.) Dt. 4. f. IV. 80. Megbízás nélkül csak a veszély elhárítása okából szabad beavatkozni mások ügyének ellátásába, vagy akkor, ha olyan teljesítésről van szó, amelyre a harmadik személy kötelezve van ós nem teljesít. (G. 152/1910.) MD. IV. 210. Aki más helyett akár tévedésből, akár mint megbízás nélküli ügyvivő adót fizet: azt az elévülési időn belül visszakövetelheti akkor is, ha azt a másik féllel megejtett összeszámolásnál tévedésből nem érvényesítette. (P. II. 4790/1911.) MD. VI. 132. A testvér nővérének és sógorának eltartási és gyógykezeltetési költségeit külön kikötés nélkül is követelheti, különösen, ha szegény sorsánál fogva fel nem tehető, hogy rokonát a rokoni viszonynál fogva csupán jószívűségből gyógykezeltette és tartotta. (C. 1379/1912.) Gr. 529. Ha valaki a rokonsághoz tartozó gyermeket családjába befogad, hosszabb időn keresztül eltart és nevel anélkül, hogy ezen idő alatt a gyermek tartására kötelezett ellen tartási igényt érvényesítene, a vélelem amellett szól, hogy a szolgáltatott nevelés, tartás ingyenes. (P. VIII. 5166/1912.) MD. VII. 195. Jogszabály ugyan, hogy a férj a neje ingatlanába történt hasznos beruházások értékét követelheti, de a család körében teljesített mezei munkáért, amely egyébként jövedelmet eredményez, a házastársak és családtagok egymástól külön díjazást nem igényelhetnek. (C. 4678/1913.) Gr. XVI. 840. I. A vagyonkezelő az idegen vagyont, ha annak kezelésére megbízás nélkül, önként vállalkozott is, a vagyon urának érde-