Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

138 Megbízás nélküli ügyvitel. kében és részére köteles kezelni. — II. A vagyonkezelő által eladott dolgok vételárán szerzett dolgokat a vagyon ura a maga részére beszerzettnek tekintheti. (P. I. 2949/1921.) MD. XV. 53. Jogszabály, hogy a más ügyeibe való jogosulatlan beavatkozásból az ügy urára kötelezettség rendszerint csak akkor származik, ha ez a beavatkozás az ügy ura érdekének és feltehető akaratának megfelel, máskülönben a megbízás nélküli ügyvivő csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint követelheti az ügy urától az ügy ellátására fordított költségeinek megtérítését. (P. II. 2175/1922.) MD. XVI. 68. Akinek az adósságát más megbízás nélkül kifizette, azmegtérítéssel csak annyiban tartozik, amennyiben az adósság; törlesztésével gazdagodott. (P. V. 1398/1925.) MD. XIX. 16. Aki másért oly költekezést tesz, amelyet törvény szerint az maga tartozott volna teljesíteni, jogosított attól annak megtérítését követelni. (P. III. 3621/1926.) MD. XX. 38. 2. Az ügyvivő kötelességei. A meghatalmazás nélküli ügyvivőnek kötelezettsége nem lehet terhesebb, mint lenne az állítólagos meghatalmazóé azon esetben, ha az ügyvivő meghatalmazás alapján járt volna el. (C. 3604/1893.) Az, aki a volt úrbéresek vagyonának tényleges kezelője, kifejezett meghatalmazás hiányában is, a megbízás nélküli ügyvitel jogi természetéből folyó kötelezettségénél fogva, mindazt, amit az összességnek érdeke megkíván, megtenni köteles. (C. 145/1896.) Többeknek megbízás nélküli ügyviseléséből származott közös cselekményeinek következményeiért az egyetemleges kötelezettség áll fenn. (C. 633/1898.) A megbízás nélküli ügyvivő köteles az érdekelt harmadik személyt beavatkozásáról sürgős veszély esetén legalább utólag, más esetben pedig előlegesen értesíteni. (G. 152/1910.) MD. IV. 210. 3. Az ügyvivő jogai. A megbízás nélküli ügyvivő a dolog tulajdonosától követelheti befektetésének azon értékét, mellyel a tárgy a befektetés által értékében növekedett. (Lfi. 4660/1881.) Minthogy alperesek abban az esetben is, ha érettük a fizetést felperes megbízás nélkül ügyvivőként teljesítette volna, a javukra eszközölt kiadást megtéríteni tartoznak, alpereseket az érettük kifizetett összegnek felperesnek visszafizetésére feltétlenül kötelezni kellett. (C. 2794/1892.) Ha el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más