Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

134 Megbízás nélküli ügyvitel. kellő teljesítése maradna el, amelynek elmulasztása aközérdekkel ellenkezik, vagy ha a tilalom erkölcstelen. 1636. §. Az ügyvivő köteles az ügy urát, mihelyt lehetséges, az ügyvitel elvállalásáról értesíteni és az előbbi §. 2. bekezdésének eseteit kivéve — ha a halasztás nem jár veszéllyel — az ügy urának rendelkezését megvárni. Egyebekben az ügyvivő kötelezettségeire a megbízás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 1637. §. Ha az ügyvivő az ügyvitel elvállalásakor tudhatta, hogy beavatkozása nincs helyén, az ügyvitelből az ügy urára háramló minden olyan kárért, még a véletlenért is felelős, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be. 1638. §. Az ügyvivőnek az ügyvitel elvállalása és az ügy ellátása körüti vétkessége enyhébb megítélés alá esik, ha a beavatkozással az volt a célja, hogy az ügy uráról közvetlenül fenyegető veszélyt hárítson el. 1639. §. Korlátoltan cselekvőképes ügyvivő az ügyvitel alapján csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint felelős, hacsak törvényes képviselője az ügyvitelhez hozzá nem járult. 1640. §. Ha helyén volt a beavatkozás, az ügyvivő az ügy ellátására fordított költségének megtérítését az ügy urától megbízottként követelheti. Ugyanez áll, ha az ügy ura az ügyvitel elvállalását jóváhagyja. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló és az ügy ura az ügyvitet elvállalását nem hagyta jóvá, az ügyvivő csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint követelheti az ügy urától az ügy ellátására fordított költségének megtérítését.