Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

a vizsgálata, hogy a megbízónak jelentősebb anyagi vagy er­kölcsi érdeke fűződött-e azokhoz az ügyekhez, amelyekben a megbízott ügyvéd eljárt. (P. VI. 8468/1926.) MD. XXI. 78. Az ügyvédi kamarai ú. n. irányító díjszabások csak írás­beli kikötés esetében alkalmazhatók, amennyiben előzetes ki­kötésről van szó. (P. VI. 1416/1927.) MD. XXII. 30. Az ügyvéd díját a pernyerés vagy egyesség esetén be­folyandó összeg 10%-ában megállapító díj levelet a kir. Kúria alkalmazhatatlannak mondotta ki, midőn a fél az ellenféllel a pertárgy értékének alig 1/i3 részét kitevő összegre kiegyezett. (P. VI. 2550/1927.) MD. XXII. 29. Az állandó bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály sze­rint a Ppé. 18, §-a alapján lefolytatott eljárásban hozott és a jogi képviselőt illető munkadíj összegét jogerősen megállapító határozat a behajtásra irányuló eljárásban számszerű helyesség szempontjából sikerrel nem tehető újabb érdemi döntés tár­gyává. — II. A biztosítási végrehajtást elrendelő végzésben fog­lalt költségmeghatározásnak nincs arra a kérdésre is kiterjedő hatálya, hogy a kérelem előterjesztéséért a jogi képviselőt mi­lyen díjazás illeti a fele részéről. (P- VI. 8656/1927.) MD. XXII. 76. Átalánydíjazás esetén nem eshetik az ügyfél terhére az, hogy a netán célra nem vezető joglépés mellett a sikert bizto­sító újabb eljárás volt igénybe veendő. (P. VI. 2572/1928.) MD. XXII. 53. Az 1874: XXXIV. t.-c. 42. §-a a félnek az ügyvédi megbí­zás azonnali hatályú visszavonására korlátlan jogot ad, amely esetben az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az ügy­véd a díjlevél szerinti jutalomdíjnak már csak a teljesített munkával arányos részét igényelheti, ami vagy a kikötött díj aránylagos leszállításában, vagy pedig — amennyiben az arány az elvégzett munka és jutalomdíj értéke között meg nem álla­pítható — a munkadíjnak az általános szabályok szerinti meg­állapításában juthat kifejezésre. (P. VI. 8569/1928.) Grill XXIV. 684. I, Eltérő megállapodás hiányában az ügyvéd díjkövetelési jogának nem előfeltétele az, hogy a megbízó félnek a perindí­tással célzott érdeke megvalósuljon. — II. Az ügyvéd tehát azokért az eljárásokért, amelyeket a fél érdekében indokoltan és a rendes ügyvéd gondosságával teljesített, az 1874: XXXIV. t.-c. 54. és a Ppé. 18. §-a értelmében a per eredményére tekin­tet nélkül jogosan igényelheti a díjazását. (P. VI. 2341/1930.) MD. XXIII. 119. A földbirtokrendezés ügyében az ügyvédi díj megállapítá­sánál figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az 1929: XXXVI. t.-c. mikénti alkalmazását illetőleg a törvény életbe­léptetését közvetlenül követő időben a gyakorlat egyideig még

Next

/
Oldalképek
Tartalom