Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Ügyvédi megbízás. 131 nem alakult ki s így akkor még a fél érdekének kellő képvise­lete nagyobb előtanulmányt, körültekintést és megfontolást igényelt. (P. VI. 33/1931.) MD. XXIV. 170. f) Helyettes. 1874: XXXIV, t^c. (ügyvédi rendtartás) 63. §. A helyettes ügyvédnek minden cselekvényeért a helyet­tesítő felelős, ha azonban a helyettesítés a fél előleges értesítése és beleegyezésével történt, akkor a felelős­ség a helyettesített ügyvédet terheli. Ügyvédi díj jár akkor is, ha az ügyvéd oly munkákat, amelyek természetüknél fogva sem a megbízott ügyvédnek, sem tárgyalások ellátására alkalmas helyettesének közreműködését nem kívánták meg, olyan megbízottjával végeztette el, aki ab­ban az időben az ügyvédi gyakorlattól fel volt függesztve. (P. VI. 140/1928.) MD. XXIII. 35. g) A per tárgyának magához váltása. A megbízó követelését ügyvédjének ajándékozta, ki a pert továbbra is a megbízó neve alatt folytatta, s a követelést a helyettesítésével megbízott ügyvédnek tovább ajándékozta. Mint­hogy a helyettesített ügyvéd a pert, bár a megbízó nevében, de saját személyében folytatta, a helyettesítő ügyvéd ót voltaképen mint ügyfelet képviselte; ezen jogszerzés, mint az ügyvéd és az általa képviselt fél közötti átruházás, az 1874: XXXlV. t.-c. 57. §-ának tekintete alá eső oly magához váltását képezi a peresí­tett követelésnek, mely semmis és érvénytelen és amelyet az ajándékozó helyettesített ügyvéd halála után ennek örökösei megtámadni jogosultak, mert ők az örökhagyóval jogilag egy tekintet alá esnek. (C. 901/1905.) Habár az ügyvédi rendtartás 57. §-ának rendelkezése a dolog természeténél fogva nem oly általános, amely mindenki által érvényesíthető, mert ez osak az ügyvéd és megbízója kö­zött fennforgó jogviszonyra való tekintettel és ez utóbbi érde­keinek céljából állít fel olyan viszonylagos semmiségi okot, amelyre kizárólag csak az ügyvéddel szerződésre lépő fél hivat­kozhatik sikeresen, de az ügyvéddel szerződő fél örökösei által, akik az örökhagyóval jogilag egy tekintet alá esnek, az erre alapított kifogás mindenesetre érvényesíthető, mivel itt nem oly személyhez kötött jog forog szóban, amely az örökhagyó halálá­val megszűnik. (C. 9014/1905.) Az érték bizonyos százalékának megfelelő ügyvéd jutalom­díjmegállapítás nem egyértelmű a per tárgyának megváltásával. {P. VI. 4834/1926.) MD. XXI. 16. 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom