Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

128 Megbizais. ség vagy egyezség esetére kikötött munkadíjköveteléséhez ós. csak a kereset visszavonásáig teljesített ügyvédi munkadíjat és költséget állapította meg. (C. 6638/1905.) A hitelezők végrehajtóbizottsága elnökét, ki ügyvéd volt, kiküldötte, hogy az elhalt gyárosok családjával a végrehajtó­bizottság által megállapított feltételek mellett kösse meg a szer­ződést. Az ügyvéd ezen megbízásinak nem tett azonnal eleget, hanem előbb a gyárosok özvegyeivel szemben díj levelet, illetve ennek aláírását kívánta biztosítani s e célból az özvegyek kör­nyezete előtt, a való tényállás tudatos elhallgatásával, oly sötét színekkel festette le a gyár rendezésének ügyét, hogy ez a szí­nezés a jelenvoltakban azt a meggyőződést keltette, hogy a helyzetnek egyedüli ura a felperes és amennyiben a díjazás iránt vele meg nem állapodnak, a csőd elkerülhetetlen. Ezen er­kölcsi nyomás hatása alatt az özvegyek környezete a díj levél aláírását tanácsolta ezeknek, akik erre azt alá is írták. A bíró­ság az ügyvédnek a kikötött jutalomdíj iránti keresetét eluta­sította és az iratoknak a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, mert az ügyvéd ezek szerint a díj levelet alperesek megtévesztésével eszközölte ki. (C. 3189/1906.) Oly esetben, amikor az ügyvédi munkának, mint egységes egésznek elvégzése megállapítható, de ez a munkálat nem olyan természetű, amely a tevékenységnek csak külső megnyilvánulása szempontjából, csakis tételről-tételre lenne értékelhető: a tevé­kenység az egyes mozzanatok mindegyikének külön perrend­szerű bizonyítása nélkül is egységesen értékelve, átalányösszeg­gel díjazandó. (C. 735/1913.) Gr. XVI. 837.) Midőn a fél az ügyvédjének a per rendes viteléhez nem tartozó eljárásra külön utasítást ad és egyidejűleg a költségek fedezésére pénzt is ad át, azt kell vélelmezni, hogy a külön utasítás foganatosításával felmerülő összes kiadások és ügyvédi munkadíjak teljes fedezetéül adatott. (C. 738/1913.) Gr. XVI. 839. A megbízás elvállalásában jóhiszeműen eljáró ügyvéd munkájának szokásos díját és kiadásainak megtérítését a meg­bízás érvénytelensége esetében is követelheti. (P. VI. 6962/1920.) MD. XVII. 103. Az 1874: XXXIV. t.-c. 54. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügyvédi jutalomdíjra vonatkozó előleges megállapodás ér­vényéhez okirat szükséges, nem magyarázható akként, hogy a törvény az ily ügylet érvényességéhez teljes bizonyító erővel bíró okiratot kívánna. (C. 2510/1921.) Mj. Dt. III. 84. Az ügyvédi honorárium bírói megállapításának akként kell történnie, hogy az az ügyvéd illő honoráriumát képezze és an­nak szolgáltatásával a megbízó fél a kifejtett ügyvédi tényke­désnek megfelelő ellenértéket nyújtson. A korona vásárló ere­jéhez mért átértékeléssel a tényleges gazdasági helyzetnek meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom