Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Díjkitüzés. 101 A megbízó érdekében kifejtett eredményes közvetítési tevékenység ellenértékét képező alkuszdíj nagyságát megállapodás hiányában a bíróság állapítja meg. E megállapításánál figyelembe veszi ugyan a helyi szokást, de annál a jogszabálynál fogva, hogy az aránytalanul magasan kikötött alkuszdíjat a bíróság kérelemre a méltányosság szerint mérsékelheti, nincs "kötve megállapodás hiányában ahhoz az összeghez sem, melyet lei szoktak kötni, ha azt az eset körülményeihez képest aránytalanul magasnak találja. (C. 860/1925.) Gr. XIX. 710.) Az aránytalanul magas összegben kikötött közvetítési (alkusz) díjat a bíróság az adós kérelmére a méltányosság szerint mérsékelheti. (Közpolgári eset.) (P. VI. 758611926., PHT. 795.) Ugyanígy: P. 523911925. PJE. 1926. évi. g) Az alkusz költségeinek megtérítése. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat értelmében a megbízónak egyoldalú elállása következtében a közvetítéssel megbízott a közvetített ügylet létrehozása érdekében a már teljesített eljárásának díjazását és felmerült kiadásainak a megtérítését követelni jogosult. (3789/1913. P.) MD. VIII. 122. A közvetítési díjban nemcsak az eljárási díj, hanem a közvetítő költségei és készkiadásai is rendszerint bennfoglaltatnak. A közvetítő tehát külön megállapodás hiányában a közvetítői díjon felül költségei és készkiadásai megtérítését nem követelheti. (2291/1914. P.) MD. IX. 193. NEGYEDIK FEJEZET. Díjkitüzés. 1. Javaslat 1607-1615. §§. 1607. §. Nyilvános díjkitűzés a közhirrététellel válik kötelezővé. A díj azt, aki a feltételül szabott cselekményt véghezvitte, akkor is megilleti, ha a cselekményt a díjkitűzésre tekintet nélkül vitte véghez. 1608. §. A közhírrététet után a díj kitűzője igé-