Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Alkuszdíj. 95 Soglalja magában — külön kikötés nélkül és önként értetődően — a megbízónak arról a jogról való lemondását, hogy az el­adóvá tett dolgot a megbízási közvetítő által ajánlott vevőn kí­vül másnak eladhassa. (P. 3502/1912.) MD. VII. 165. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat értelmében a megbízónak egyoldalú elállása következtében a közvetítéssel megbízott a közvetített ügylet létrehozása érdekében a már tel­jesített eljárásnak díjazását és felmerült kiadásainak a megté­rítését követelni jogosult. (PHT. 511. sz. 378911913.) Aki ingatlanának eladásával mást bíz meg, általában fele­lős a megbízottjának közvetítési díj fizetése iránt tett ígére­téért. (P. II. 5830/1930.) MD. XXIV. 32. Ha a szerződő felek közt létrejött ügylet a közvetítő hoz­zájárulása nélkül avégből storniroztatott, hogy ugyanazon felek közt ugyanazt a célt szolgáló másik ügylet létesíttetik, a közve­títőt a közreműködésével megkötött ügylet helyébe lépő má­sodik ügylet után a közvetítői jutalék megilleti. (P. VII. 4187/1930.) Grill XXIV. 680. b) Az ügylet feltétlen létrejötte. A közbenjárási díj követeléséhez az szükséges, hogy az az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a köz­benjárónak minden irányban állandó tevékenységével, de való­ban létrejöjjön és pedig úgy, hogy azt az ügyletet az, aki a közbenjárási díjat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva mindenesetre a maga javára valóban érvé­nyesíthesse is; szükséges pedig ez a K. T. 534. és 546, §§-ainak basonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási díjak lekötése kétoldalú szerződés és vagyoni előnyben részesítésre vonatkozó igéret és így annak a díjnak ellenértékének és a dolog természeténél fogva vagyoni ellenértékének kell lenni; ez pedig csak az a vagyoni előny lehet, ami arra, aki a közbenjárási díjat szerződésileg lekötötte, eset­leg azáltal háromolhat, hogy az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozott, valóban létrejővén, ezt az ügyletet ennek módo­zatainál fogva a maga javára mindenesetre valóban érvényesít­beti. (C. 334/1899.) Eltérő megállapodás hiányában még a kikötött közvetí­tési díj is csak a közvetített ügylet létrejötte esetében jár, és minthogy kölcsönügylet létrejöttnek csak akkor tekinthető, ba a hitelező a kölcsönt kiadta, és az adós a kölcsön értékét megkapta, a közvetítő a közvetítési díjat a kölcsönt fel nem vett féltől még akkor sem követelheti, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek tényére vezethető vissza. (Bpesti kir. tábla.) Dt. 3. f. XXVI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom