Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

96 Alkuszi szwiniTO, Bírói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési díjra jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozza és a felek között a szerződés megköttetik. (I. G. 570/1901.) Dt. 3. f. XXII. 63. Vétel esetében a közvetítő tevékenysége rendszerint csak arra terjed ki, hogy a venni szándékozónak a vétel tárgyát s az eladót megjelölje és a feleket összehozza s mihelyt ezt a tevékenységét kimerítette, és a vételi ügylet valóban létrejön, megbízójától a közvetítési díj követelésére igényt nyer. (Bpesti tábla I. G. 184/1906.) Dt. 4. f. VI. 152. Hasonlóan: Dt. 4. f. V. 159. A közvetítési díj csak akkor jár, ha nemcsak, hogy a közvetítő összehozza a venni szándékozót az eladóval, hanem az ilyen vevővel a vételi szerződés meg is köttetik és az eladó abban a tekintetben, hogy a közvetítő részérő! hozott venni szándékozókkal a szerződést mely okból nem kötötte meg, felelni nem tartozik. (C. 357/1906.) Ha kiköttetett, hogy a közvetítési díj akkor fizetendő, amikor a szerződés jogerejűvé válik, azaz, ha mindkét félre nézve egyaránt kötelezővé lesz: akkor, ha a felek a feltételesen kötött szerződéstől közösen elállanak, a közvetítési díj nem követelhető. (P. VII. 567/1912.) MD. VI. 206. Alkuszdíj nem követelhető, ha a közvetített ügylet halasztó feltételtől függött és ez be nem következett. (C. 1359/ 1919.) Mj. Dt. XIII. 77. c) Oksági kapcsolat. Közbenjárási díj csak az esetben jár, ha bebizonyíttatik, hogy a szerződés létrejöttét a közbenjárás eredményezte. (C. 5060/1885.) Felperest keresetével feltétlenül azért kellett elutasítani, mert eltekintve azon eskü által beigazolható körülménytől, hogy alperes felperest megbízta-e a keresetben említett ház vételének közvetítésével, felperes nem igazolta azt, hogy a kérdéses ház vételét valóban közvetítette, illetve, hogy oly ténykedést kifejtett, melyért díjazását jogosan követelhetné; mert az e tekintetben kihallgatott egyetlen tanú csak azt igazolja, hogy felperes két ízben megkérdezte tőle, hogy eladó-e a háza. Maga ez a körülmény pedig, eltekintve attól, hogy a szerződés ezen kérdezősködések után évekre s attól függetlenül jött létre, nem tekinthető oly ténykedésnek, melyért a kereseti összeg mint ügyvédi vagy közben járási díj megítélhető lett volna; miért is felperest elutasítani kellett. (C. 386/1895.) Az ingatlan eladásának közvetítésével megbízott alkusz rendszerint már akkor jogosított a kikötött alkuszdíjat meg-