Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

78 Az eladó szavatossága. tása esetében pedig a teherbejegyzés folytán a vevőt fenyegető károsodás elleni biztosítás végett megfelelő összeget bírói le­tétbe helyezni köteles. Az eladónak ezen a kötelezettségén mitsem változtat az, hogy a vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebeleztetése körül netalán késedelmeskedett, vagy hogy a terhelés az eladó hozzájárulása nélkül történt. Mert tulajdon­jogának bekebeleztetésére a vevő az eladóval szemben rend­szerint kötelezve nincsen, — ellenben az eladó a tehermente­sen eladott ingatlanságnak az ő ellenében fennálló vagy be­jegyzett minden tehertől való mentességeért szavatol, — te­hát azért is, mely hozzájárulása nélkül keletkezett. (C. 3798/ 1915.) Gr. XVI. 797. Ha az eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy vételárhátraléknak feltétlen fizetését saját kezéhez mind­addig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. — Bírói letételt az eladó ily esetben csak akkor követelhet, ha a vevő birtokba lépett. (P. V. 2724/1926.) MD. XIX. 101. c) Vételár visszatartása. Az ingatlan eladója oly esetben, amidőn a vevő a bekebe­lezett terheknek csak egy részét vállalta el a vételárból való kifizetésre, a terheknek el nem vállalt részeért a vevőnek sza­vatolni tartozik és amennyiben vevő ismételt fizetés veszélyé­nek van kitéve, a vételár készpénzben követelhető hátraléká­nak saját kezéhez való feltétlen fizetését mindaddig nem köve­telheti, míg a bejegyzett zálogjog törlését ki nem eszközli, vagy az ismételt fizetés veszélye ellen biztosítékot nem nyújt. (I. G. 393/1901.) Dt. 3. f. XXI. 120. Ha nincs is kikötve a vételi szerződésben és ha az ellen­kező a szerződésből ki nem tűnik, a vevő jogosan követelheti a tkvi tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okirat kiállítá­sát és annak hiányában a vételárat visszatartani jogosult. De ha az akadály nem oly mérvű, hogy felperes által pótol­ható ne volna és amely indokolttá tenné a szerződés érvényte­lenítését és a felvett vételár visszatérítését, a tkvi teendők pótlására kellő időt kell engedni. (C. 1592/1901.) Jogszabály, hogy a szerződés teljesítését ellenkező ki­kötés hiányában, vagy ha az előleges teljesítés magából az ügylet természetéből nem következik, csak a szerződő fél követelheti, aki a szerződést maga részéről teljesítette, vagy legalább is egyidejűleg teljesíteni kész és képes. Ebből követ­kezik, hogy az ingatlanokra vonatkozó adás-vételi szerződés esetén az eladó a hátralékos vételárt rendszerint csak akkor követelheti, ha a tulajdonjog a vevő javára bekebeleztetett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom