Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

74 Az eladó szavatossága. az adásvétel létrejötte után bekebelezett zálogjogoktól mentesítést követelhessen, ily esetben az az eladó még akkor sem marasztalható, ha a perfelvételi határnapon nem is jelent meg. (7784/1904.) Dt. 4. f. IV. 45. Ha az ingatlan adásvételi szerződésben a vételár részletek fizetésének elmulasztása bontó feltételül volt kikötve, úgy ezen feltétel akkor is bekövetkezik s az adásvételi jogügylet felbontottnak tekinthető, ha az eladó az esedékesség idejében az ingatlan tehermentesítési és feldarabolási kötelezettségének még eleget nem tett s a vevő a vételárrészleteket sem a megállapított határnapokon sem pedig a kereset megindításáig bírói letétbe nem helyezte. (C. 9777/1904.) Ha a vevőtől a megvett ingatlan talaj haszonélvezetét harmadik személy elvonja azon az alapon, hogy az eladó azzal rendelkezni jogosítva nem volt, az eladó a vevőnek nemcsak a vételár, hanem az ingatlanba jóhiszeműen tett beruházások erejéig is szavatol. A vevőnek a beruházások eszközlése körüli jóhiszeműségét az, hogy a tkvi állapotot ismerte-e vagy sem, a szerződés tartalma mellett le nem rontja. (C. 8105/1905.) Ha az eladó oly dolgot ad el a vevőnek, amellyel maga sem rendelkezhetvén szabadon, a vevőnek sem szerezheti meg a szabad rendelkezési jogot, vevő a vételtől elállhat és a kifizetett vételárat visszakövetelheti. (P. IV. 524/1906.) MD. I. 130. Felperesnek az a ténye, hogy a per tárgyát képező ingatlanjutalékot a per megindítása előtt eladta, őt az ingatlan tehermentesítése iránti jogtól meg nem fosztja, mert alperes mint eladó, az általa elidegenített ingatlan terheiért ellenkező kikötés hiányában, a vevőnek szavatossággal tartozik, s e szavatossági kötelezettsége alapján az eladott ingatlanrész tehermentesítésének kieszközlésére a kereseti jogosultság őt kétségtelenül megilleti. (P. VII. 3038/1906.) MD. I. 144. Állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutó jogszabály, hogy az eladó a vevő irányában a tekintetben is szavatol, hogv az általa a vevőre átruházott dologra nézve más harmadiknak jogszerű igénye nincs. Ha tehát a vevőtől a kincstár az átruházott dolgot elveszi, ezért az eladót jogi szavatosság terheli. Vagyoni érdekkiegyenlítéssel azonban az eladó a vevőnek csak az esetre tartozik, ha ez utóbbi a kincstártól kárpótlásban nem részesül. (C. 236/1921.) M. Tára II. 90. Már pedig a peres felek a szerződésben, a kérdésben forgó perfeljegyzésre, illetve a ,,harmadik"-nak ezzel a perfeljegvzéssel biztosított jogára vonatkozólag akként állapodtak meg, hogy ,,az eladók egyetemlegesen szavatosságot vállalnak vevők javára az eladott ingatlan tulajdonjogának teljességeért és sértetlenségeért s hogy a perfeljegyzést legrövidebb idő alatt töröltetni fogják". Ezzel a kötelezettségvállalással az eladó alperesek az előbbi idézett általános szabályon túlmenőleg azt