Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

50 A vétel általános szabályai. lenértókét az arra szerződésileg kikötött időben, helyen és módon megkapja, hogy ilyen módon a fizetés kikötött idejétől fogva az ellenérték felett rendelkezhessék s azt gazdasági rendeltetésére fordíthassa. Ez az érdeke annál inkább jelentőségteljesebb s így a fizetésre kikötött határidőnek betartása a szerződésnek annál lényegesebb feltételévé válik, minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben változnak a gazdasági viszonyok az árak folytonos és váratlan hullámzása folytán. Ilyen viszonyok között a vevő teljesítési képességére és akaratára számító eladó nem kényszeríthető annak tűrésére, hogy vagyona felett való rendelkezési jogában a másik félnek szerződésellenes magatartása miatt hosszabb időn keresztül akadályozva legyen és nem tartható huzamosabb ideig bizonytalanságban aziránt, hogy a másik szerződő fél szerződéses kötelezettségének mikor fog eleget tenni, avagy annak egyáltalán eleget tesz-e vagy sem? hanem jogosítva van a késedelmes vevőt a teljesítésre azzal felhívni, hogy újabbi mulasztása esetében az eladó a szerződéstől eláll. Az elállási jog gyakorolhatása szempontjából ennek külön kikötésére szükség nincs, mert ezt a jogot az eladó részére a fenti jogszabály biztosítja s attól csak az ellenkezőnek kikötése esetére esik el. (M. Tára III. 39.) Általános szabály adásvételi szerződésnél, hogy amennyiben az eladó részéről a vétel tárgyának a vevő részére történt átadásával, illetőleg ingatlannál szolgáltatással, teljesített és ékként a vevő tulajdonjogot nyert, — a vevőnek vételárfizetési késedelme nem ad jogot az eladónak az adásvételi szerződéstől való elállásra — kivéve, ha az erre vonatkozó jog fenn volt tartva. (P, VI. 7290/1924.) MD. XVIII. 58. Ebben a perben az ügydöntő kérdés az, hogy bár a felek között létrejött adásvevési szerződésben nincsen kikötve a felperes javára a szerződéstől való elállás (visszalépés) joga arra az esetre, ha a vevő alperes a szerződés értelmében a vételárfizetési kötelezettségének eleget nem tesz, jogosítva van-e felperes az alperes mulasztása miatt a szerződéstől elállani és annak hatálytalanná válását bírói úton megállapítani? Kétoldalú szerződésnél — amilyen az itt szóbanforgó jogügylet is — az egyik szakértő fél külön kikötés nélkül is elállhat (visszaléphet) a szerződéstől, ha a szerződés reá nézve a másik fél szerződésszegése, illetve mulasztása folytán már érdekét vesztette. (C. 2656/1926.) P. J. E. 1927. évi. Az eladó a vételár megfizetését méltányos idő elteltével akkor is követelheti, ha a fizetés idejének megválasztását a felek, a vevő érdekében, a vevőre bízták. (P. V. 8422/1927.) MD. XXIII. 20. Azt a kárt, melyet az eladó azáltal szenvedett, hogy a