Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Vételár fizetése. 49 nek biztosítására a zálogjog előjegyzésnek helye van. A görög szertartású katholikus püspökség javára eszközölt jogerős tulajdonjogi bekebelezéssel szemben ugyanazon ingatlanokra a zálogjog előjegyzésénél az nem vizsgáiható, hogy az adásvevési szerződés kormányhatósági jóváhagyást nyert-e, (C. 10.359/1903.) Az egyszeri húzásra érvényes sorsjegyeknek a vevő részére való elküldése esetében a sorsjegy vételára nem továbbra, csupán a húzás időpontjáig tekinthető hitelezettnek nemcsak akkor, ha az ügylet az elárusítók és a sorsjegyet nem továbbadás céljából vásárlók közt köttetik, hanem akkor is, ha a sorsjegyekre vonatkozó ügylet a főelárusító és a sorsjegyet továbbadás céljából vásárlók közt létesült. (Bp. T. 146/1904.) Ellenkező kikötés nemlétében a szállított anyag értéke attól, akinek részére a szállítás történt, a szállítás' megtörténtével rendszerint követelhető, a szállítás biztosítására letett óvadék kiadása pedig a szerződési viszony megszűntével rendszerint meg nem tagadható, amiért is, ha az egyik fél a szerződéses viszonyt megszünteti, a másik fél által a fentiek iránt indított kereset időelőttinek nem tekinthető. (C. 402/1904.) Szerződő felek abban állapodtak meg, hogy amennyiben a vevő a vételári részletfizetést elmulasztaná, az eladó kincstár jogosítva van az egész hátralékos vételári részletet egyszerre behajtani, vagy pedig a szerződést megszüntetni és az ingatlant visszavenni. Nem tartalmaz azonban a szerződés oly rendelkezést, hogy eladó ezt a két jogot egyszerre és együttesen is érvényesítheti, hanem e részben eladót csak a szabad választás joga illeti meg. Miután az eladó a szerződés nem teljesítéséből az őt megillető íjogok közül ez utóbbit választotta, ennek folytán nem térhet vissza többé ezúttal a már feladott ama másik joghoz, mely a szerződés érvénytelenítésére vonatkozik, mert eladó kiemelt eljárásával azt az akaratát nyilvánította ki, hogy a mulasztás ellenére is a késedelemből eredő másik jogáról ezúttal lemond és a szerződést fentartja. (C. 3905/1904.) Az eladónak az érdeke az, hogy a vételár felett az annak fizetésére kitűzött időben nemcsak jogilag, hanem tényleg is> rendelkezhessék. Áll ez főleg olyan időben, amidőn úgy a pénznek, mint az árunak értéke gyors változásnak és bizonytalanságnak és pedig a pénznek hátrányára van kitéve. (C. 2095/1920 M. Tára L 101.) Az eladó a fizetéssel késedelmes vevővel szemben nem hagyható bizonytalanságban az iránt, hogy a vevő fog-e ós mikor fizetni? ily bizonytalanság esetén az eladó a szerződéstől jogosan elállhat, ha mindjárt abban a vevő fizetési késedelme kifejezetten bontó okul ki nem köttetett. ÍC. 2612/1Q/>n M. Tára II. 32.) ' Az eladó érdeke abban áll, hogy az eladott dolognak elSzladits: Kötelmi Jog II. ,