Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
48 A vétel általános szabályai. ment vételi szerződés alapján alp.-től a vételár megfizetését követelni jogosítva lévén, alperes marasztalandó volt. (C. 193/1896.) Abban az esetben, ha az eladó a hitelt igénybe vevőjének hitelképtelenségét igazolja, az eladó a szerződésileg hitelképesség feltevésével ígért hitelezés dacára sem szorítható arra, hogy vevőjének az eladott árukat hitelbe szolgáltassa. (C. 1016/1898.) Adásvételt tárgyazó ügyleteknél, ellenkező megállapodás hiányában, az vélelmezendő, hogy a vételár az adásvevési szerződés létrejöttekor, a vétel tárgyának átadása alkalmával azonnal fizetendő, minélfogva az ellenkezőnek bizonyítása az azt állító felet terheli. (C. 1127/1898.) Jogszabály az, hogy a vevő, aki a megvett ingatlannak már birtokában is van, a kikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. De az eladót megillető ezzel a joggal szemben az ingatlan vevője, ha az ingatlan záloggal van terhelve, az eladótól biztosítást kívánhat avégből, hogy zálog érvényesítéséből reá kár ne háruljon. (C. 228/1899.) Abból, hogy az ajánlattevő a vételár megküldésére határidőt nem tűzött, csupán azt következtethette felperes, hogy a húzás napja, mint végső határidő előtt, mindaddig, míg az ajánlattevő ajánlatának visszavonását tudomására nem juttatja, a sorsjegyek vételárát megküldheti, de a vételárat maga részére hitelezettnek nem tekinthette. Minthogy ezek szerint bizonyítva van, hogy a vételár felperesnek nem hiteleztetett, azt pedig maga is beismerte, hogy a vételárat csak hosszabb idővel a húzás után küldte meg; és minthogy a kérdéses, csupán egyszeri húzásra érvényes (osztály) sorsjegy természetéből folyik, hogy az, mint a húzás után reménybeli értékkel már nem bíró, adásvevés tárgyául csak a húzás napjáig szolgálhat és hogy ennélfogva felperes, kinek a vételár nem hiteleztetett, azok megvevő) ének csak akkor volna tekinthető, ha az azokért esedékes vételárat a húzás napjáig tényleg megküldte, vagy legalább ezen határidőig vevői készségét bejelentette volna; végül, minthogy ily körülmények közt alperes a nyereménynek a sorsjegyek megvásárlása, illetőleg a vételár lefizetése ellenében, kötelezett kiszolgáltatásra nem köteles: felperest keresetével elutasítani kellett. (C. 917/1901.) A felek a vételár lefizetésének módjára és idejére nézve megállapodásra nem jutván, annak ellenére, hogy az eladó a vevőtől már foglalót, sőt vételárrészletet kapott: az adásvételi szerződés megkötöttnek nem tekinthető. (C. 1579/1901.) A vételárra nézve a szerződés az adóslevél tekintete alá esik. Amennyiben tehát a tulajdonjog jogerős bekebelezése folytán a vételár esedékessé vált, annak, mint lejárt követelés--