Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
Ingatlanvétel alakszerűségei. 39 hez tartozik az is, hogy a szerződés teljesítésének módja és ideje is megállapíttassék. (Rp. V. 441611917.) PHT. 476.*) A haszonbérbe adott ingatlan iránt kötött adásvételi szerződésnek lényeges alkotó eleme az, hogy a szerződő felek megállapítsák azt az időpontot, amikor a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti. (P. III. 3300/1918.) MD. XIII. 12.*) Ha a jelzálog alapjául szolgáló követelés, illetve tartozás fenn nem áll, akkor a teherviselés kérdése nem tartozhat az adásvételi jogügylet lényegéhez s ilyen esetben csupán a jelzálogjog törlésére vonatkozó rendelkezés hiánya az ügyletnek érvényes létrejöttét nem gátolja. (P. V. 3435/1921.) MD. XV. 79.*) Ingatlan adásvétel érvénytelenségét nem eredményezheti az, hogy a szerződő feleknek az ügylet kötésekor történt valóságos negállapodása az elidegenítést egyébként kétségtelenül tanúsító és a felek részéről alá is írt okiratba tévesen vagy hiányosan lett belefoglalva. (P. V. 3282/1923.) MD. XVII. 24. Hasonlóan: (P. V. 6912/1923.) MD. XVII. 44. Az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szempontjából akkor is érvényes, ha az okiratban nincsen benne a felek között létrejött megállapodásnak minden része; elegendő, ha az emiitett okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, e: a körülmény kitűnik belőle. (27. sz. jogegységi polgári döntvény.) Az ingatlant elidegenítő ügylet érvényessége szempontjából a vételárfizetési határidőnek az okiratba való felvétele nem szükséges; ugyanígy a fizetési határidőnek utólag az eredeti megállapodástól eltérő megállapításának érvényéhez sem szükséges okirat. (C. 1274/1925.) Mj. Dt. XVIII. 73. Az ingatlaneladás alakszerűségének megfelel az olyan okirat is, amely a jogügylet tárgyát csupán oly megjelöléssel tartalmazza, hogy annak alapján a kérdéses ingatlan elidegenítettként történt minősége kétségtelenül megállapítható. (P. V. 2724/1926.) MD. XIX. 101. Nem érinti az adásvételi szerződés érvényét, hogy az okiratban az ingatlanok telekkönyvi szám és helyrajzi szám szerint nincsenek megjelölve és hogy a vételár csak olyképen van megjelölve, hogy az eladó a vételárat 400 korona híján felvette, a 400 korona vételárhátralék a telekkönyvi átruházás után lesz kifizetve. (P. V. 9156/1926.) MD. XXII. 2. *) A 27. J. E. D. következtében tárgytalanná vált.