Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Ingatlanvétel alakszerűségei. 37 • 2. bekezdése ellenére az illető községben, az ott szokásos módon kihirdetve nem lett. (P. V. 959/1921.) MD. XV. 16. Az 1918. évi 4420/1918. M. E. sz. rendelet általában ingatlanokról intézkedvén, hatálya a belsőségi ingatlanokra is kiterjed. (P. VI. 4047/1921.) MD. XV. 93. Ingatlan elidegenítési ügylethez hatósági hozzájárulás egyedül a közérdek szempontjából szükséges, a közérdek megóvása pedig nem az ügyletkötő felekre, hanem egyedül az illetékes közigazgatási szervre tartozik. Ha tehát ennek eljárásába valamelyik szerződő fél a hozzájárulás megtagadása végettt beleavatkozik, ezáltal megsérti a szerződési hűséget, amelynél fogva ő teljesítésre lévén kötelezve, a teljesítés meghiúsításától tartózkodni köteles. (C. 5837/1921.) A 4420/1918. M. E. sz. kormányrendeletnek az a célja, hogy az ingatlanok kellő megfontolás nélkül el ne idegeníttessenek s e cél elérése érdekében rendeli annak 1. §-a azt, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek írásba foglalása szükséges. (C. 8070/1925.) Érvényes előzetes megegyezés hiányában a vételár kifizetése és a birtokbalépés alapján a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szerint szükséges okirat kiállítása nem követelhető. (P. V. 2268/1928.) MD. XXIII. 99. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiányát nem pótolhatja sem a birtoknak, sem az előlegnek átadása, sem más valamely konkludens tény. (P. V. 5387/1929.) MD. XXIII. 30. Az olyan szerződés, melyben ingatlan vevője maga mellé vevőtársat vesz, nem ingatlanelidegenítés. (P. V. 234/1930.) MD. XXIV. 91. I. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 27. sz. polgári döntvényében foglaltaknak megfelel, még nem zárja ki az ügylet komolyságának vizsgálatát. — II. A Kúria a komolytalanságot adott esetben egyebek közt azon az alapon is megállapította, hogy az ügylet szövevényes volta miatt indokolt lett volna a vétel tárgyának megjelölésén és a vételár megállapításán felül egyéb, a vételár fizetésének módozataira, a birtokbalépésre s a tulajdonjog bekebelezéséhez alkalmas szerződés kiállítására vonatkozó — feltételek közelebbi körülírása és meghatározása is s ez nem történt meg. (P. VI. 326/1930.) MD. XXIV. 44. Az alakszerűség hiánya ráutaló (konkludens) tényekkel nem pótolható. (P. VI. 2222/1930.) MD. XXV. 15. Ingatlant elidegenítő ügyletnél az okirat kiállítása nem pusztán csak magával az okirattal, hanem más módon is bizonyítható. (Kúria P. VI. 1360/1931.) MD. XXIV. 193. A kir. Kúria 27. számú jogegységi határozatában megnyil-