Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

120 A vétel különös nemei. volna méltányos a földet egészen megváltani attól, aki azt megszerezte, másrészről pedig az elidegenítő, illetőleg annak a T. 91. §-a első bekezdésében megjelölt jogutódai és a szerző fél gazdasági helyzetében az ügylet következtében mégis olyan feltűnő aránytalanság állott be, amely az osztó igazság szerint orvoslást követel. A jogosult fél kérelmére az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltást és a visszajuttatást, illetve a részbeni visszajuttatást és a vagyoni előny megosztását különösen kimondhatja akkor, ha gyámoltak és gondnokoltak ingatlanát a háború alatt idegenítették el és a gyámhatóság a vételárat, vagy annak nagy részét hadikölcsönkötvényekbe, vagy lényeges értékcsökkenést szenvedett más állampapírokba fektette, vagy bebizonyíthatólag készpénzben tartotta és ennek következtében az eladó, ennek elhalálozása esetén házastársa vagy lemenő örökösei és a háborús szerző anyagi helyzetében aránytalanul nagy eltolódás állott be. A T. 91. §-ának, valamint a jelen §-nak rendelkezései a T. 34. §-ának 1. pontjában felsorolt ingatlanokra nem alkalmazhatók. D) Vételi jog. 1. Kikötőt! vételi jog. A bíróság a felperest illető vételi jog gyakorlására az ítéletben 15 napi határidőt szabott s az esetre, ha a felperes a vételárat ez idő alatt le nem fizeti, a vételi jogot megszűntnek mondva ki, a felperest pervesztesnek nyilvánította. (C. 5Í971917.) Mj. Dt. XI. 130, Az opciónak ugyanazok az érvényességi kellékei, mint amelyeket az anyagi jogszabályok az ingatlanra vonatkozó