Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
Visszavásárlás. 115 Mustraszerü vételnél az áruminőség hiánya miatt kifogás "tétetvén, a kapott mustrát felmutatni és a mustra ugyanazonosságát bizonyítani a vevő köteles és csak annak megtörténte után áll be az eladónak bizonyítási kötelezettsége az áru szerződésszerű minőségének bizonyítására nézve. (C. 431/1887.) Azt, hogy a mustra vagy próba szerint kikötött vétel esete forog fenn, az tartozik bebizonyítani, aki állítja. E végből azonban elegendő, ha csak az bizonyíttatik is, hogy mustra vagy próba adatott át, mert az, hogy az átadottnak bebizonyított mustra vagy próba nemcsak pusztán mint nem kötelező, ú. n. jellegmustra közöltetett, hanem egyenesen mint kötelező, ú. n. bizonyítéki mustra adatott át, ez már vélelmezendő. (C. 208/1908.) I. Amennyiben a felek határozottan mustra szerint való vételi ügyletet kötöttek, az eladó nyitott mustrát is adhat, ő tartozik tehát azt is bizonyítani, hogy az átadott mustra meg lett változtatva, vagy hogy a felmutatott mustrával nem azonos. — II. Mustra mellett való vételnél az áru minőségének közelebbi meghatározását a mustra pótolja és a vevő ettől eltérő, akár esetleg jobb minőségű árut nem tartozik elfogadni. (C. 20/1912.) A mustra szerinti vételnél az eladó szavatol azért, hogy az áru minőségében nem lesznek olyan hiányok, amelyek a mustrán, annak átadásakor, a szerződés megkötése alkalmával rendes kereskedői gondosság mellett felismerhetők nem voltak. Ebből a szerződéses szavatosságból önként folyik, hogy abban az esetben, ha a mustrán az átadáskor fel nem ismerhető hiányok jelenségei utólag mutatkoznak, az eladó azon az alapon, hogy a szállított áru a mustrának megfelel, a minőségi hiányok miatti felelősség alól nem mentesül. (PHT. 661. sz. 667311917.) C) Visszavásárlás. 1. Kikötött visszavásárlási jog. Azon megszorításnak nincs helye, hogy a visszavásárlási jog csupán bizonyos eleve meghatározott évek lejárta után gyakorolható. Mindezekhez képest a fennforgó jogügylet nem tekinthetett másnemű szerződésnek, mint az ősiségi nyiltparancs 19. §-a által tiltott zálogszerződésnek, ennélfogva ezen szerződést érvénytelennek nyilvánítani és az optkv. 877. §-a értelmében a szerződő felek között a tiltott jogügyletet megelőzött jogállapotot kellett akként belyreállítani, hogy felperesek fizessék vissza a semmis szerződés alapján felvett összeget, alpere8*